VAJHAGYÓ HÉT

 

VAJHAGYÓ SZERDÁN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 3. hang

ÜDVÖZÍTS MINKET, mindenható Szent Király, * kitől retteg, és ki előtt remeg a mindenség, *’ mert irgalmasan megbocsáthatod a bűnöket!

 

Prokimen, 6. hang

Üdvözítsd, Uram, a te népedet, * és áldd meg a te örökségedet! *

’ áldd meg a te örökségedet!

Elővers: Hozzád kiáltottam, Uram, Istenem. 

 

Joel próféta jövendölésének olvasása (2,12─26): 

Így szól az Úr, a ti Istenetek: Térjetek meg hozzám teljes szívetekből, böjttel, sírva és jajgatva! A szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat! Térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos ő és könyörületes, türelmes és igen irgalmas, de bántják őt az emberek bűnei. Ki tudja, hátha ismét odafordul és megbocsát, és áldás fakad majd a nyomában, hogy mégiscsak legyen még felajánlott étel- és italáldozat az Úr, a ti Istenetek számára? Fújjátok meg a harsonát a Sionon, szenteljetek neki böjtöt! Hirdessetek meg egy istentiszteletet, gyűjtsétek egybe a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet! Hívjátok elő a véneket, gyűjtsétek össze a gyermekeket és a csecsemőket! Jöjjön elő hálószobájából a vőlegény és nászházából a mennyasszony! Sírjanak a papok, az Úr szolgái az előcsarnok és az oltár között, és mondják: Kegyelmezz, Uram, népednek; ne engedd, hogy gyalázat érhesse örökségedet, s hogy uralkodjanak rajta a nemzetek! Ne mondják a népek között: Ugyan, hol van az ő Istenük? Az Úr pedig féltékeny szeretetre gyulladt az ő földje iránt, és megkegyelmezett népének. S még választ is adott az Úr, és így szólt népéhez: Íme juttatok nektek gabonát, bort és olajat, annyit, hogy jóllakhattok velük. Nem hagyom többé, hogy gyalázat érjen benneteket a népek körében. Aki észak felől tör rátok, azt száraz, puszta vidékre űzöm: előhadát a keleti tengerbe, utóvédjét pedig a nyugati tengerbe kergetem, és felszáll a magasba a bűze, felszáll rothadásának szaga, mert az Úr már megsokallta tetteit. Ne félj, te ország! Ujjongj és örvendj, mert nagy dolgokat cselekszik az Úr! Ne féljetek, ti, a föld állatai, mert mező sarjad már a pusztában. A fa meghozza gyümölcsét, a fügefa és a szőlő megadja termését. Sion fiai, ujjongjatok, és örvendezzetek az Úrban, a ti Istenetekben, mert megadta nektek a jogos eledelt, és korai meg késői esőt hullat reátok, mint hajdanában. A szérűk pedig megtelnek gabonával, és csak így árad majd a sajtókból a bor meg az olaj. Kárpótollak titeket azokért az esztendőkért, amelyekben pusztítást vitt végbe a sáska, a cserebogár, az üszög és a hernyó, az én nagy seregem, amelyet rátok eresztettem. Esztek majd, és jóllakhattok, és akkor majd magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, aki csodálatos dolgokat cselekedett veletek; és népem már soha többé nem szégyenül meg.

 

Prokimen, 7. hang

Az Úr * erőt ad az ő népének, * az Úr megáldja * népét békességgel! 

Elővers: Ajánljatok fel az Úrnak, Isten fiai, ajánljatok az Úrnak fiatal kosokat!

VAJHAGYÓ PÉNTEKEN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 3. hang

NYÚJTS NEKÜNK SEGÍTSÉGET szorongásaink közepette, * emberszerető Urunk, * ki Szűztől születtél, *’ és üdvözíts minket! (2x)

 

Prokimen, 1. hang (32. zsoltár)

Urunk, legyen rajtunk irgalmad, * amint tebenned bízunk! *

’ amint benned bízunk!

Elővers: Örvendjetek, igazak, az Úrban, az igazakhoz illik a dicséret!

 

Zakariás próféta jövendölésének olvasása (8,7─17):

Így szól a mindenható Úr: Íme, kiszabadítom népemet kelet földjéről és a nyugati országból, és hazaviszem a saját földjére. Jeruzsálem közepén adok lakást nekik, és az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek hűségben és igazságban. Így szól a mindenható Úr: Legyen erős a kezetek nektek, akik halljátok ezekben a napokban e beszédeket a próféták szájából attól a naptól kezdve, amelyen a mindenható Úr házának alapkövét lerakták, és amikortól a templom újjáépítése folyik. Mert e napok előtt az emberek még nem élvezhetik munkájuk bérét, és nincs megfizetve az igavonó állat munkája sem. Aki bemegy vagy kijár, annak soha sincs nyugta a szorongatástól, mert egymásra szabadítottam minden embert, és ki-ki szomszédja ellen fordult. Most azonban már nem cselekszem így e megmaradt néppel, mint ahogy az előzőekben bántam velük, mondja a mindenható Úr, hanem békét adok: a szőlő megadja majd gyümölcsét, a föld meghozza termését, az ég megadja harmatát, és mindezt a megmaradt népnek a birtokába juttatom. És ahogyan átok voltatok a nemzetek között, Júda és Izrael háza, így most megszabadítalak benneteket, így, hogy áldássá lesztek. Ne féljetek, legyen erős a kezetek! Mert így szól a mindenható Úr: amint elhatároztam, hogy rosszul bánok veletek, amikor atyáitok haragra ingereltek engem ezt mondja a seregek Ura, és ettől nem álltam el, ugyanígy most elhatároztam, hogy ezekben a napokban jót teszek Jeruzsálemmel és Júda házával. Ne féljetek! Ezek az igék, amelyeket meg kell tartanotok: Igazat mondjatok egymásnak, s igazsággal és békével hozzatok ítéletet kapuitok előtt. Egyiktek se gondoljon szívében rosszat felebarátja ellen, és ne kedveljétek a hamis esküt, mert ez gyűlöletes előttem! ‒ Így szól a mindenható Úr.

 

Prokimen, 3. hang (46. zsoltár)

Énekeljetek a mi Istenünknek, énekeljetek, * énekeljetek a mi királyunknak, énekeljetek! *

’ a mi királyunknak, énekeljetek!

Elővers: Tapsoljatok, ti nemzetek, mind, harsogjon az Istennek ujjongásotok hangja! 

NAGYBÖJT I. HETE

 

NAGYBÖJT I. HÉTFŐJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 5. hang

AKITŐL MINDENKI remeg és reszket * hatalmad jelenlétében, * eléd leborulunk, Halhatatlan, * és kérünk téged, Szent Urunk, *’ szentjeid imádságára üdvözítsd a mi lelkünket! (2x)

Prokimen, 4. hang (1. zsoltár)

Az Úr ismeri az igazak útját, * de az istentelenek útja elvész. *

’ de az istentelenek útja elvész. 

Elővers: Boldog ember, ki az istentelenek tanácsában nem járt.

 

Izaiás próféta jövendölésének olvasása (1,1-20):

Izajásnak, Ámosz fiának látomása, amelyet Judára és Jeruzsálemre vonatkozólag látott Júda királyainak, Oziásnak, Jotámnak, Ácháznak és Ezekiásnak uralkodása idején. Halljad, ég, és te föld, figyelj, mert az Úr szól: „Fiakat neveltem és felmagasztaltam, ők viszont semmibe vettek engem. Az ökör megismerte gazdáját és a szamár urának jászlát, Izrael azonban ismert meg engem, s ez a nép nem értett meg! Jaj, te vétkes nemzet, bűnökkel teljes nép, gonosz nemzedék, törvényszegő fiak! Elhagytátok az Urat, felharagítottátok Izrael szentjét. Még mindig meg kellene verni benneteket, amiért a törvényszegést szaporítjátok? Mindenki búnak adhatja fejét, keserves fájdalomra a szívét. Tetőtől talpig sehol nincs rajta ép hely, sebhely, zúzódás, csupa gennyes daganat. Mégsem lágyították azt gyógyszerrel, s nem tettek rá sem olajat, se kötszereket. Országotok puszta, városaitok tűzlángok martalékai lettek. Földeteket szemetek láttára idegenek élték fel, s az azt kifosztó ellenség dúlta fel. Sion leánya magára marad, mint a kunyhó a szőlőben, mint a csőszkunyhó az uborkaföldön, mint ostromlott város. Hogyha a seregek Ura nem hagyta volna meg irmagunkat sem, olyanok volnánk, mint Szodoma, és hasonlók lennénk Gomorrához. Halljátok az Úr szavát, Szodoma fejedelmei! Fogjátok föl Istenünk törvényét, Gomorra népe! „Minek nekem megannyi véres áldozatotok?” – mondja Úr. „Tele vagyok már a kosok áldozataival, a hízott borjak hájával, és a juhok és bakok vérében nem lelem kedvemet: így inkább meg se jelenjetek előttem. Ki kívánja ezeket kezetekből? Ne is tapossátok többé udvaraimat, ne mutassatok be nekem többé értéktelen ételáldozatot, s tömjénfüstötök is utálattal tölt el! Újholdjaitokat, szombatjaitokat és hosszú napotokat ki nem állhatom. Böjtötöket, ünnepnapjaitokat, új holdjaitokat és ünnepléseitek utálja a lelkem; igen megundorodtam tőletek. Nem bírom már elviselni bűneiteket. Amikor felém nyújtjátok kezeteket, elfordítom tőletek szememet; s még ha többet is imádkoztok, nem hallgatom meg, mert a kezetek csupa vér. Mosdjatok meg, és tiszták lesztek! Vessétek ki lelketekből a gonoszságot színem elől! Hagyjátok végre abba gonosz tetteiteket! Tanuljatok meg jót tenni! Keressétek az igaz ítéletet, szabadítsátok ki az elnyomottat! Szolgáltassatok igazságot az árvának, és védjétek meg az özvegy igazát! Aztán gyertek, és vitatkozzatok velem!” – mondja az Úr. – „Ha olyanok volnának is bűneitek, mint a karmazsin, fehérré teszlek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, kifehérítem, mint a gyapjút. Ha úgy akarjátok, és reám hallgattok, a föld legjavából esztek majd, de ha továbbra is ellenkeztek, és nem hallgattok rám, kard pusztít el benneteket, mert az Úr szája mondta ezt.

 

Prokimen, 7. hang (2. zsoltár)

Szolgáljatok * az Úrnak félelemmel, * és örvendezzetek * neki remegéssel!

Elővers: Miért tombolnak a nemzetek, s miért terveztek hiábavalóságot a népek? 

NAGYBÖJT I. KEDDJÉN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 1. hang

MIVEL JÖVEVÉNYEK VAGYUNK a földön, * amint atyáink is mind azok voltak, * bűn nélkül őrizd meg, Üdvözítőnk, ezt a rövid életünket,*’ és könyörülj rajtunk, emberszerető!

 

Prokimen, 4. hang (5. zsoltár)

Figyelj könyörgésem szavára, * én királyom és én Istenem! *

’ én királyom és én Istenem!

Elővers: Hallgasd meg szavaimat, Uram! Értsd meg kiáltásomat!

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (1,19-2,3):

Így szól az Úr: Ha úgy akarjátok és reám hallgattok, a föld legjavából esztek majd, de ha továbbra is ellenkeztek, és nem hallgattok rám, kard pusztít el benneteket, mert az Úr szája mondta ezt. Hogyan is lett ilyen cédává a hűséges város, Sion? Hiszen egykor telve volt igazságos ítélettel, igazságosság lakozott benne, most pedig gyilkosok. Ezüstötök már nem kipróbált nemesfém, és csaplárosaid vízzel hamisítják meg a színbort. Főembereid lázadókká lettek és tolvajok társaivá. Mindnyájan az adományokat szeretik, s a megvesztegető ajándékokat hajhásszák. Nem szolgáltatnak igazságot az árvának, s az özvegyek igaz ügyével mit sem törődnek. Ezért így szól az Úr, a Seregek Ura, Izrael Erőse: „Jaj Jeruzsálem hatalmasainak! Nem szűnik meg haragom a szembeszegülők irányában, és ítéletet tartok ellenfeleim fölött! Ellened fordítom kezemet. Tisztára égetlek téged, az engedetleneket pedig elveszítem. Elpusztítom belőled mindazokat, akik megsértik törvényemet, és megalázok minden fennhéjázót. Ismét olyanokká teszem bíráidat, mint amilyenek azelőtt voltak, és olyan tanácsadókat állítok mellétek, mint hajdanában. Akkor majd újra Igazság városának hívnak, hűséges Sion városnak. Mert az jogos ítélet és irgalmasság folytán megszabadul rabságától. A törvényszegők és bűnösök egyszerre elpusztulnak majd, és akik elhagyták az Urat, megsemmisülnek. Ezért most szégyent vallanak bálványaikkal, amelyeket ők maguk akartak tisztelni, és faragott képeikkel, amelyekben annyira bíztak, és szégyenben maradnak ligeteikkel, amik után vágyakoztak. Olyanok lesznek ugyanis, mint a lombját vesztett tölgy; és mint a víztelen Paradicsomkert. És erősségük olyan lesz, mint a csepű hamva, és művük olyan, mint a parázs szikrája: a törvényszegők és bűnösök egyszerre megégnek, és nem lesz senki, aki eloltsa a lángot. Izajáshoz, Ámosz fiához az a prófétai ige jutott el Júdával és Jeruzsálemmel kapcsolatban, hogy az utolsó időkben az Úr hegye és Isten hajléka nyilvánvaló lesz a hegyek fölött, és magasabb lesz a halmoknál; hozzátódulnak mind a nemzetek, és odamegy majd számos nép, és így szólnak: „Rajta! Menjünk fel az Úr hegyére, és Jákob Istenének házához, hogy megmutassa nekünk az ő útját, és mi azon járjunk!”

 

Prokimen, 4. hang (6. zsoltár)

Uram, ne feddj meg felindulásodban, * és haragodban se büntess meg engem! *

’ haragodban se büntess meg engem! 

Elővers: Irgalmazz, Uram, mert erőtlen vagyok, gyógyíts meg, Uram, mert zaklatottak csontjaim!

 

NAGYBÖJT I. SZERDÁJÁN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 4. hang

JÓL ISMERED TEREMTETT MIVOLTUNKAT, * és te, Emberszerető, gyarlóságunkat is ismered! * Vétkeztünk, Istenünk, de téged nem tagadtunk meg, * más istenség felé kezünket ki nem tártuk. *’ Kegyelmezz nekünk jóságosan, ó Irgalmas! (2x)

 

Prokimen, 4. hang (9. zsoltár)

Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből, * elbeszélem minden csodádat. *

’ elbeszélem minden csodádat.

Elővers: Örvendezem és ujjongok benned. 

 

Izaiás jövendölésének olvasása (2,3-12):

Így szól az Úr: Sionról jön a törvény, és Jeruzsálemből az Úr igéje. Ő tesz majd ítéletet a nemzetek között, és ő fényít meg számos népet: azok pedig kardjaikat ekevassá kovácsolják és lándzsáikat sarlókká. Nemzet nemzet ellen nem emel már kardot, és nem tanul többé hadviselést. Nos, akkor, Jákob háza, gyertek és járjunk az Úr világosságában! Ő bizony elvetette népét, Jákob házát, mert hemzsegnek már náluk a jövendőmondók, mint az idegen népeknél, és sok idegen gyermekük született. Úgy megtelt országuk ezüsttel és arannyal, hogy kincseiket már számon se lehet tartani. Tele van országuk lovakkal, és harci szekereiknek se szeri, se száma. És tele van országuk kezük förtelmes műveivel, s azokat a bálványokat imádják, amelyeket ujjaik alkottak. Ilyenek előtt hajlik meg az ember és alázza meg magát a férfiú: tovább már ezért nem viselem el őket. Nos, menjetek a kősziklák közé, és rejtőzzetek a porba az Úr félelmetes személye és dicsőséges erejének megjelenése elől, mikor fölkel, hogy megrendítse a földet. Mert az Úr tekintete fönséges, az ember pedig alantas. És megaláztatás éri az emberek gőgjét, s egyedül csak az Úr lesz fönséges azon a napon.

 

Prokimen, 6. hang (10. zsoltár)

Az Úr igaz, szereti az igazságot, * és az ő orcája az őszinteségre néz. *

’ az ő orcája az őszinteségre néz.

Elővers: Az Úrban bízom, hogyan mondhatjátok lelkemnek: költözz a hegyekbe, mint egy kismadár?

NAGYBÖJT I. CSÜTÖRTÖKJÉN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 1. hang

MENTS MEG MINKET, Urunk, látható és láthatatlan ellenségeinktől, * nehogy azt mondhassák a pogányok: * „Ugyan hol lenne Istenük?” * Inkább azt értsék meg, Uralkodónk, *’ hogy te bűnbánó néped vétkeit megbocsátod. 

 

Prokimen, 1. hang (13. zsoltár)

Mikor az Úr visszahozza népét a fogságból, * örvendezni fog Jákob és vigad Izrael. *

’ örvendezni fog Jákob és vigad Izrael.

Elővers: Így szólt szívében az esztelen: „Nincs Isten!” 

 

 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (2,11-21):

Így szól az Úr: Azon a napon egyedül csak az Úr lesz fönséges. Bizony elérkezik majd a Seregek Urának napja minden kevélyre, gőgösre és minden fennhéjázóra, hogy megalázza őket, s a Libanonnak minden magas, fennkölt cédrusára, Basán minden tölgyfájára, minden hegyre és minden kiemelkedő dombra, minden magas toronyra, s minden magas várfalra, a tenger minden hajójára, és minden szemet gyönyörködtető úszóra. Akkor majd megaláztatás ér minden embert, s összeomlik majd minden emberi nagyság, és egyedül az Úr lesz fönséges azon a napon. A kézzel alkotott bálványok mind összetörnek. Az emberek a barlangokba és a sziklahasadékokba menekülnek, és a föld üregeibe az Úr félelmetes megjelenése és fönségének dicsősége elől, amikor majd fölkel, hogy megrendítse a földet. Azon a napon majd az ember odaveti a vakondoknak és a denevéreknek az ezüst– és arany bálványait, melyeket azért készített, hogy imádja. A kőszirtek hasadékaiba s a sziklák üregeibe menekülnek az Úrtól való félelmükben és az ő erejének dicsősége elől, amikor majd fölkel, hogy megrendítse a földet. 

Prokimen, 4. hang (14. zsoltár)

Uram, * ki tartózkodhat a te sátradban? *

’ ki tartózkodhat a te sátradban?

Elővers: Aki szeplőtelenül jár, és igazságot cselekszik. 

NAGYBÖJT I. PÉNTEKJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 8. hang

BŰNÖS ÉLETÜNK és töredelmetlen viselkedésünk ellenére * kegyelmeddel fogadj vissza minket, Urunk, * mert rajtad kívül senkit nem ismerünk, aki élet és halál Ura lenne. *’ Üdvözíts minket, Emberszerető!

 

Prokimen, 4. hang (17. zsoltár)

Szeretlek téged, Uram, én erősségem. * Az Úr az én támaszom, menedékem és szabadítóm. *

’ Az Úr az én támaszom, menedékem és szabadítóm.

Elővers: Istenem az én segítőm, benne bízom. 

 

Izaiás jövendölésének olvasása (3,1-14):

Íme az Úr, a seregek Ura megvon majd Jeruzsálemtől és Júdától minden erőforrást, minden kenyeret és vizet. Elveszi az óriási hőst és harcost, a bírót és a prófétát, a jóst és a vént, a vezért és a tekintélyes embert, a tanácsadót, a bölcs szakértőt és a varázsláshoz értőt. „És gyermekeket teszek fejedelmeikké, és csalók uralkodnak majd rajtuk.” Az egyik ember a másik ellen támad majd a népben, ki-ki felebarátja ellen. A gyermek az öreg ellen háborog, az alacsony sorú a nemes ellen, úgyhogy lesz majd, aki megragadja testvérét, atyja házából való rokonát, és azt mondja neki: „Neked még van ruhád, légy a fejedelmünk, és az én ételem is tartozzék hozzád!” Ám az így felel majd azon a napon: „Nem lehetek én fejedelmetek, hiszen az én házamban sincs sem kenyér, sem ruha. Nem leszek én ennek a népnek a fejedelme!” Mert Jeruzsálem elbukik, és Júda összeomlik. Mert nyelvük és tetteik az Úr ellen irányulnak, azért elveszítik dicsőségüket, és arcuk szégyene tanúskodik majd ellenük. Mint Szodoma, úgy hirdették vétküket, és nyilvánvalóan megmutatták azt. Jaj nekik, mert gonosz tervet szőttek maguk között, s ezt mondták: „Kössük meg az igazat, mert kellemetlenkedik nekünk!” Most már ivadékaik élvezik majd tetteik gyümölcsét. Jaj a gonosznak! Rosszul jár, mert keze tetteihez mérten lesz majd fizetsége! Én népem, saját adószedőid fosztogatnak ki, és kéregető koldusok uralkodnak rajtad! Én népem, akik boldogoknak mondanak, azok tévesztenek meg titeket, és lépteitek útját megzavarják. Ám most az Úr feláll ítélethozatalra: feláll, hogy megítélje népét. Maga az Úr idézi meg ítéletre népe véneit és főembereit.

 

Prokimen, 6. hang (18. zsoltár)

Uram, én * segítőm és megváltóm! *

’ én segítőm és megváltóm!

Elővers: Az egek beszélik Isten dicsőségét, és az ő keze művét hirdeti az égbolt.

 

NAGYBÖJT II. HETE

 

NAGYBÖJT II. HÉTFŐJÉN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 5. hang

KI EGYENKÉNT ALKOTTAD szívünket, * emlékezz arra. hogy porból vagyunk! * Ne kárhoztass minket az alvilág mélységére, *’ te, aki egyedül vagy bűn nélkül! 

 

Prokimen, 6. hang (21. zsoltár):

Akik félitek az Urat, * dicsérjétek őt! *

’ dicsérjétek őt!

Elővers: Istenem, én Istenem, figyelj reám! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (4,2-5.7):

Így szól az Úr: Azon a napon majd feltűnik az Úr dicsőséges elhatározásával a földön, hogy felmagasztalja és megdicsőítse mindazokat, akik megmaradnak Izraelből. És mindazt, aki Sionban megmaradt, és Jeruzsálemben életben maradt, szentnek hívják majd és feljegyzik az élők jegyzékébe Jeruzsálemben. Mert Úr majd lemossa Sion fiairól és leányairól a szennyet, és a vérbűnt kimossa Jeruzsálemből az ítélet szelével és pusztító tűzzel. Akkor majd eljön az Úr a Sion hegyének egész vidéke fölé, és annak egész környezetét nappalra felhővel árnyékolja be, éjjelre pedig füstöt és lobogó tűzhöz hasonló fényességet hoz, mert minden dicsőséggel lesz beborítva. Ez árnyékot nyújt majd a forrósággal szemben, és védelmet meg rejtekhelyet a viszontagságok és az eső ellen. – Hadd énekeljem el kedvesem számára barátomnak a szőlőjéről szóló énekét! Kedves barátomnak szőlője volt egy termékeny domboldalon. Sövénnyel körülvette, a köveket kiszedte belőle, és nemes szőlővel beültette. Középre tornyot épített, és sajtót vágott ki benne; aztán várta, hogy szőlőt teremjen. Ám az csak tüskés bozótot termett. Most hát, Jeruzsálem lakói, és Juda férfiai, tegyetek igazságot köztem és a szőlőm között! Ugyan mit tehetnék még meg a szőlőmmel, amit nem tettem volna meg vele? Éppen ezért vártam, hogy szőlőt teremjen, de csak bozótot termett, íme. tudtotokra adom, mit teszek majd szőlőmmel: Lebontom sövényét, hadd szaggassák csak szét, lerombolom falát, hadd tapossák össze. Elhagyott prédává teszem: Nem metszik és nem kapálják meg, hadd verje fel a tövisbozót, mint a parlagot. Sőt még a felhőknek is meghagyom, hogy esőt ne hullassanak reá! Mert a seregek Urának szőlője Izrael háza, és Juda népe az ő kedvelt első ültetvénye. 

 

Prokimen, 6. hang (22. zsoltár)

A te vessződ * és botod megvigasztaltak engem. *

’ megvigasztaltak engem

Elővers: Az Úr a pásztorom, és semmiben sincs hiányom.

 

 

NAGYBÖJT II. KEDDJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

NEM TUDUNK MÉLTÓAN magasztalni téged, * csak esedezve kérünk, Urunk: * Ne veszíts el törvényszegéseink miatt, *’ hanem légy engesztelékeny irányunkban! 

 

Prokimen, 4. hang (25. zsoltár)

Uram, * szeretem a te házad ékességét. *

’ szeretem a te házad ékességét.

Elővers: Szolgáltass nekem, Uram, igazságot, mert én ártatlanul jártam utamat! 

 

Izajás jövendölésének olvasása (5,7-16):

Így szól az Úr: Bizony, a seregek Urának szőlője Izrael háza, és Juda népe az ő kedvelt első ültetvénye. Azt vártam, hogy igazságot műveljen, s mégis törvénytelenséget művelt, és nem igazságot szolgáltatott, hanem csak lármát csapott. Jaj nektek, kik házat házhoz raktok, szántóföldhöz szántóföldet ragasztotok, hogy a szomszédokéból is elvegyetek valamit! Talán bizony ti magatok laktok a földön? Eljutott ám ez a seregek Urának fülébe, ezért bármilyen sok házatok van, rommá lesznek és lakatlanok maradnak a nagy és szép paloták! Mert tíz hold szőlő csak egy kis korsóra való gyümölcsöt hoz majd, és hat véka vetőmag csak három mérőnyit terem. Jaj nektek, kik kora reggeltől fogva a részegséget hajhásszátok, és napestig isztok! A bor mámorban tartja az ilyeneket. Citera és hárfa, dob és fuvola kíséretével isszák a bort, de az Úr tetteire nem néznek, és kezének műveire nem is gondolnak! Ezért fogságba hurcolják majd népemet, mert nem ismerték föl az Urat. Sokan éhen vesznek és szomjan halnak majd. Már fel is tárta torkát az alvilág, és végtelen szélesre nyitotta a száját; hogy leszállhassanak oda a nemesek, a hatalmasok, a gazdagok és a kárhozottak, akik csak vigadoztak ezen a földön. Akkor majd megaláztatik az ember, és elveszíti becsületét a férfi, s a kevélyek lesütik szemüket. A seregek Ura viszont magasztos lesz ítéletében, s a szent Isten megdicsőül az igazságosságban. 

 

Prokimen, 3. hang (26. zsoltár)

Az Úr világosságom * és Üdvözítőm, kitől féljek? *

’ kitől féljek?

Elővers: Az Úr életem oltalmazója, kitől rettegjek?

NAGYBÖJT II. SZERDÁJÁN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

MAGASSÁGBELI, ki a mennyekben laksz, * és minden lélegző teremtményt alkottál, * üdvözíts minket, * mert benned bíztunk, *’ Üdvözítő Istenünk!

 

Prokimen, 5. hang (29. zsoltár)

Uram, Istenem, * hozzád kiáltottam, * és meggyógyítottál engem! * engem *

’ meggyógyítottál engem!

Elővers: Magasztallak téged. Uram, mert felkaroltál engem.

Izajás próféta jövendölésének olvasása (5,16-25):

Ítéletében magasztos lesz a Seregek Ura, és a szent Isten megdicsőül igazságosságában. A szétszórtak pedig majd legelnek, mint a bikaborjak, és az elhagyott pusztaságon bárányok tanyáznak. Jaj azoknak, akik bűneiket nagy láncon húzzák magukkal, és törvényszegéseiket vonszolják, mint kötél a szekeret. Akik így szólnak: „Rajta! Csak igyekezzék az Úr azzal, amit művel, hadd lássuk! Jöjjön el és valósuljon meg az, amit Izrael Szentje tervez, hadd ismerjük meg!” Jaj azoknak, akik a rosszat jónak mondják és a jót rossznak, akik a világosat sötétségnek teszik meg, és a sötétséget világosságnak; ami keserű, azt édesnek, az édeset meg keserűnek! Jaj azoknak, akik magukban okosak, és a saját szemükben tűnnek bölcseknek! Jaj a hőseiteknek, akik bort isznak, a hatalmasoknak, akik részegítő italokat kevernek; akik ajándékokkal megvesztegetve adnak igazat a gonosznak, és attól, akinek igaza van, elveszik igazát! Amint a tarlót elemészti a parázsló tűz, és elégeti a tűzláng, az ő gyökerük is hamuvá válik, s virágjuk elszáll, mint a por, mert elvetették a Seregek Urának törvényét, és káromolták Izrael Szentjének szavát. Ezért gerjedt fel az Úr haragja saját népe ellen, s ezért emelte föl kezét és sújtott le rá úgy, hogy megremegtek a hegyek, és holttestük szemétként került az utca közepére. Mindezzel azonban még nem csillapodott haragja, sőt keze még továbbra is ki van nyújtva!

 

Prokimen, 6. hang (30. zsoltár)

Te vagy, Uram, én reményem, * soha meg ne szégyenüljek! *

’ soha meg ne szégyenüljek!

Elővers: A te igazságodban szabadíts meg, és ments ki engem!

NAGYBÖJT II. CSÜTÖRTÖKJÉN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 1. hang

EMBERSZERETŐ ISTEN! Emelj föl minket bukásunkból, * téríts vissza újra magadhoz tévelygésünkből; * hiszen te tartod össze most is *’ a földkerekség határait! 

 

Prokimen, 6. hang (33. zsoltár)

Kerestem az Urat és meghallgatott, * és minden szorongatásomból kiszabadított. *

’ minden szorongatásomból kiszabadított.

Elővers: Áldom az Urat minden időben. 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (6,1-12):

Abban az évben, amikor meghalt Oziás király, láttam az Urat: magas, fönséges királyi széken ült, és dicsősége betöltötte a hajlékot. Szeráfok vették körül. Mindegyiknek hat szárnya volt: kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, kettővel pedig lebegtek. Harsány hangon ezt kiáltották egymásnak: „Szent, szent, szent a seregek Ura, teljes az egész föld az ő dicsőségével!” Még az ajtó szemöldökfái is megremegtek a hangos kiáltástól, és a hajlék betelt füsttel. Én pedig így szóltam: „Jaj nekem, fájdalom nyilallt belém, mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom, s mégis a Királyt, a seregek Urát láttam saját szememmel!” Erre hozzám küldték az egyik szeráfot, akinek kezében szénparázs volt, amit fogóval az oltárról vett el. Megérintette vele szájamat és így szólt: „íme, ez illette ajkaidat, s eltünteti gonoszságodat, és bűnödtől megtisztít!” Majd az Úr szavát hallottam, amint mondotta: „Kit küldjék el, és ki megy el nekünk ehhez a néphez?” Én azt mondtam: „Itt vagyok én, küldj engem!” Erre ő így szólt: „Menj, s mondd meg ennek a népnek: Hallani fogtok, de ne értsetek, és nézni fogtok, de ne lássatok! Mert elhízott már ennek a népnek a szíve, és fülükre nagyot hallanak, szemüket pedig behunyták, nehogy a saját szemükkel lássanak, a fülükkel halljanak, s értsenek a szívükkel, és megtérjenek, hogy meggyógyítsam őket.” Erre én megkérdeztem: „Meddig tart ez, Uram?” Ő pedig így szólt: „Míg ki nem pusztulnak városaikból a lakosok, s a házakból az emberek, és a földjük pusztává nem lesz. Ezekután majd Isten messzire eltávolítja az embereket, és csak a maradék sokasodhat ezen a földön. 

 

Prokimen, 6. hang (34. zsoltár)

Kelj fel és figyelj ítéletemre, * én Istenem, Uram, az én ügyemre! *

’ én Istenem, Uram, az én ügyemre!

Elővers: Ítéld meg, Uram, a neked ártókat, győzd meg az ellenem harcolókat! 

NAGYBÖJT II. PÉNTEKJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, l. hang

ÉJJEL-NAPPAL ELÉD BORULUNK, Urunk, * hogy add meg lelkünknek a bűnbocsánatot * és mi békességben imádhassunk téged, *’ és dicsőíthessünk téged, emberszerető!

 

Prokimen, 4. hang. (37. zsoltár)

Uram, ne feddj meg engem felindulásodban, * és haragodban ne büntess meg engem! *

’ haragodban ne büntess meg engem!

Elővers: Mert nyilaid már belém hatoltak, és kezed reám nehezedett.

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (7,1-14):

Történt Akháznak, Júda királyának napjaiban, ki Jóatámnak, Ozija király fiának volt a fia, hogy Razin, Szíria királya, és Pekah, Remalja fia, Izrael királya felvonult Jeruzsálem ellen, hogy ostrom alá fogja; de nem tudták azt bevenni. Hírül vitték ezt Dávid házának, s jelentették: „Arám már Efráimban táborozik.” Erre megremegett a király szíve, mint ahogy az erdő fái megremegnek a széltől. Az Úr pedig azt mondta Izajásnak: Eredj ki Ákház elé a felső tó vízvezetékének végéhez, a Kalló mező felé itthon maradt fiaddal, Seár-Jásubbal együtt, és mondjad neki: „Őrizd meg nyugalmadat! Ne félj, és szíved ne erőtlenedjen el ennek a két fadarabnak füstölgő zsarátnokától, mert amikor majd az én felgerjedt haragom nyilvánul meg, ismét gyógyulást szerzek neked! Ne félj attól, hogy Arám fia és Remalja fia gonosz tervet szőtt ellened, mondván: „Vonuljunk fel Juda ellen, hogy miután beszéltünk velük, verjük szét és ragadjuk őket magunkhoz, és tegyük királyává Tabeél fiát!” Így szól az Úr Isten: „Nem marad meg ez a terv, és nem következik be! Hanem Damaszkusz csak Arám fővárosa marad, Rászin pedig Damaszkusznak a feje, de hatvanöt esztendő múlva Efraim királyságából elfogy a nép. Szamária csak Efraim fővárosa marad, Remalja fia pedig Szamariának a feje. Ha nem hisztek, akkor nem is juttok el igazi belátásra!” Aztán az Úr újra szólt Ákházhoz. Ezt mondta: „Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélyéből, akár felülről a magasból! Erre azt mondotta Ákház: „Bizony nem kérek, és nem is kísértem az Urat!” Erre ő azt mondotta: „Halljátok tehát, Dávid háza! Nem elég-e nektek, hogy terhére vagytok az embereknek, hanem még az én Istenemnek is terhére vagytok? Ezért az Úr maga ad majd nektek jelet.”

 

Prokimen, 6. hang (38. zsoltár)

Hallgasd meg, Uram, imádságomat, * s vedd figyelembe könyörgésemet. *

’ vedd figyelembe könyörgésemet.

Elővers: Elhatároztam, betartom utaimat! 

NAGYBÖJT III. HETE

 

NAGYBÖJT III. HÉTFŐJÉN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 4. hang

GYÖNGÉK VOLTUNK és bűnökbe süllyedtünk, * de te, lelkünk orvosa, * ki ismered az emberek felfogását, *’ gyógyítsd meg sebeinket, Emberszerető!

 

Prokimen, 4. hang (41. zsoltár)

Bízzál az Istenben, * mert még hálát fogok adni neki! *

’ mert még hálát fogok adni neki!

Elővers: Mint a szarvasgím sóvárog a vízforrások után, úgy sóvárog lelkem utánad, Istenem! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (8,13-9,7):

Az Úristent, őt valljátok szentnek, és ő majd félelmet kelt! S hogy ha benne bízol, ő majd megszentelésedre lesz. Ne ütközzetek meg benne, mint botlás kövében és botránkozás sziklájában! Jákob mindkét háza kelepcébe jut, és verembe kerülnek Jeruzsálem lakói. Ezért közülük sokan megbotlanak, elesnek és összezúzzák magukat. Közelebb jönnek, és fogságba kerülnek a biztonságban élő emberek. Akkor majd kiderül, hogy akik a törvényt pecsét alatt tartották, nem okultak belőle. És csak mondjad: Istenre várok, aki elfordította arcát Jákob házától, és őbenne remélek, íme, itt vagyok én és gyermekeim, akiket Isten adott nekem. Ezek lesznek a jelek és csodák Izrael háza számára a Seregek Ura részéről, aki a Sion hegyén lakik. S hogyha majd így szólnak hozzátok: Kérdezzétek meg a jövendőmondókat és a föld alól szólókat, az üres beszédű jósokat és a hasbeszélőket; mondjátok: Vajon nem Istenét kellene megkérdeznie a népnek? Miért épp a holtaktól érdeklődjenek az élők felől? Mert ő törvényt adott segítségül, hogy ne így beszéljenek arról, amiről nem szerezhettek tudomást. Kegyetlen éhínség tör majd rájuk, és az éhségtől elkeseredve megátkozzátok majd fejedelmeteket és hazátokat is. Föltekintenek majd az égbe és a földre szegezik tekintetüket, és íme mindenütt csak kétségbeejtő szorongatás és nyomorúság, és akkora sötétség, hogy még látni sem lehet. Sőt egy ideig még válasz sem érkezik a szorongatásban. Mindenekelőtt ezt kell lenyelned! Rajta, Zabulon vidéke és Neftali földje, és akik a tengerpart vidékén és a Jordánon túl laktok, pogányok Galileája! Ó nép, mely sötétségben jár, lássatok nagy világosságot; mert nektek, kik a halál tartományában és árnyékában laktok, világosság támad. Igen megszaporodott a nép, amelyet fölvonultattál örömmel. Örvendeznek majd előtted, mint ahogy aratáskor szoktak örülni, és ahogy azok szoktak ujjongani, akik zsákmányon osztoznak. Mert lekerül vállukról a terhes iga és a hátukra nehezedő rúd, hiszen ő a sanyargatóik pálcáját összetörte, mint hajdan Midián idejében. Minden ravaszul őrzött öltözékért és minden megvett ruháért elégtételt vesznek, mert úgy akarják, és mindez tűz martaléka lesz. Mert gyermek született nekünk, s fiú adatott nekünk, kinek vállára került az uralom. S ez lesz az ő neve: a nagy tanács angyala, csodálatos tanácsadó, erős Isten, hatalmas, béke fejedelme, a jövendő kor Atyja. Mert békét hozok a fejedelmekre, és egészséget adok neki. Nagy az ő uralma, és békéje határtalan. Dávid trónján és királyságában foglal helyet, s helyreállítja azt, és megszilárdítja az igazságos ítéletben, mostantól mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi majd végbe ezt!

 

Prokimen 4. hang (42. zsoltár):

Üdvözítőm ő, * az én Istenem. *

’ az én Istenem.

Elővers: Ítélj meg engem, Isten, és szolgáltass nekem igazságot az istentelen néppel szemben!

 

 

NAGYBÖJT III. KEDDJÉN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 7. hang

URUNK, ÜDVÖSSÉGÜNK VAGY, * és a mi védelmünk a szorongattatás napján. * Könyörülj rajtunk nagy irgalmasságod szerint, *’ ó, Emberszerető!

 

Prokimen, 4. hang (45. zsoltár)

Az erők Ura velünk van, * oltalmazónk Jákob Istene. *

’ oltalmazónk Jákob Istene.

Elővers: A mi Istenünk oltalom és erő, segítőnk a szorongatásokban. 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (9,9-10,4):

Így szól az Úr: „Értse meg ezt Efraim egész népe és Szamaria lakói, kik kevélységükben és szívük felfuvalkodottságában így szóltak: A téglák leomlottak, de majd kockakövekkel építkezünk. Vágjuk ki a vad fügefákat és a cédrusokat, és építsünk magunknak tornyot! Fölvonultatja majd ellenük az Úr a Sion hegye ellen felkelő ellenségeit, és ellenfeleit felkelésre indítja: Kelet felől Szíriát, nyugat felől pedig a filiszteusokat, akik tele szájjal falják föl Izraelt. Mindezzel azonban még mindig nem szűnt meg a haragja, sőt keze még továbbra is magasan ki van nyújtva. A nép pedig nem tért meg ahhoz, ki lesújtott rá, és a seregek Urát nem keresték. Ezért az Úr levágta Izraelről a fejet és a farkot, a nagyot és a kicsit egy napon: a vént és a tekintélyes személyiséget, mert ez a fej; és a gonoszságot tanító prófétát: ez a farok. Akik ezt a népet dicsérgetik, tévútra viszik: és azért vezetik félre, hogy felemésszék. Ezért ifjaiban nem leli kedvét az Úr, és árváin meg özvegyein sem könyörül, mert mindenki törvényszegő és gonosztevő, és minden száj igazságtalanságot szól. Mindezzel azonban még mindig nem szűnt meg a haragja, sőt keze még továbbra is magasan ki van nyújtva. Mert a gonoszság elharapódzott, mint a tűzláng, és mint ahogy a tűz megemészti a száraz füvet; és felgyújtja a sűrű tölgyerdőt, és mindent elemészt köröskörül a domboldalakon. Az Úr haragjától lángba borul az egész föld, és a nép olyan lesz. mint a tűznek martaléka; senki emberfia sem irgalmaz atyjafiának. Aki jobbra fordul, csak éhezik, és aki bal felé keres ennivalót, az sem lakik jól; s az ember már saját karja húsát eszi meg. Manassze Efráimot falja, Efráim pedig Manasszét; s mindketten Júdának esnek. Mindezzel azonban még mindig nem szűnt meg a haragja, sőt keze még továbbra is magasan ki van nyújtva. Jaj azoknak, kik gonosz törvényeket hoznak, mert a jegyzők gyötrelmes rendeleteket írnak: nem adják a perben a szegények igazát, és erőszakkal megvonják népem éhezőitől az igazságszolgáltatást. Kizsákmányolják az özvegyeket, és kifosztják az árvákat! Vajon mitévők lesznek majd a látogatás napján, hiszen már távolról közeleg nyomorúságotok? Ugyan kihez menekültök majd segítségért, és hol hagyjátok majd pompátokat? Nem maradhat hátra más, mint hogy fogságba kerüljetek, és a megöltek közé essetek? Mindezzel még mindig nem szűnt meg a haragja, sőt keze még továbbra is magasan ki van nyújtva!

 

Prokimen, 3. hang (46. zsoltár)

Énekeljetek a mi Istenünknek, énekeljetek, * énekeljetek a mi Királyunknak, énekeljetek! *

’ a mi Királyunknak, énekeljetek!

Elővers: Tapsoljatok, ti nemzetek, mind, harsogjon az Istennek ujjongásotok hangja!

NAGYBÖJT III. SZERDÁJÁN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 8. hang

JÓ TETTEINK ALAPTALANOK, Urunk, * de te irgalmas vagy, Emberszerető, *’ kezednek műveit ne vesd meg, *’ te, egyedül bűn nélkül való!

 

Prokimen, 6. hang (49. zsoltár)

Áldozd Istennek a dicséret áldozatát, * és fogadalmaidat teljesítsd a Fölségesnek! *

’ fogadalmaidat teljesítsd a Fölségesnek! 

Elővers: Az istenek Istene, az Úr szólott, és szólította a földet napkelettől napnyugatig. 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (10,12-20):

Midőn majd mindent végbevisz az Úr a Sion hegyén és Jeruzsálemben, azt mondja: „Meglátogatom a fennhéjázó elmét, Asszíria fejedelmét, és szemének magasztos dicsőségét. Azt mondotta ugyanis: Mindent saját erőmből viszek végbe, és bölcs értelmemmel fosztom meg a népeket határaiktól és hurcolom fogságba haderejüket. Az általuk lakott városokat bekerítem, és az egész földkerekséget madárfészekként kézbe ragadom, s elhagyott tojásokként fosztogatom. S nem akad olyan, aki elmenekülhetne előlem vagy akár csak egy szóval is szembeszállhatna velem. Vajon dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki fát vág vele? Vagy szembeszállhat-e a fűrész azzal, aki húzza? Talán bizony fölkelhet-e a vessző vagy a bot az ellen, aki azt fogja? – Nem lesz az úgy! Hanem a seregek Ura gyalázatot bocsát a te nagy tisztességedre, és dicsőségedet égő tűz fogja emészteni. Izrael Világossága majd tűzzé változik, és égő tűzlánggal szentel majd meg, amely megemészti azt, akár a füves erdőt. Azon a napon majd lángban állnak a hegyek és halmok és a dombok, és az mindent megemészt testestül-lelkestül. Aki pedig menekülni próbál, úgy jár majd, mint aki égő tűzláng elől menekülne. S akik életben maradnak, azoknak számát egy gyermek is össze tudja majd írni. Azon a napon végre Izrael maradéka és Jákob házának megmenekültjei nem arra támaszkodnak majd, aki igazságtalanul bánt velük, hanem az Úrra, Izrael Szentjére támaszkodnak majd hűségesen. 

 

Prokimen, 4. hang. (50. zsoltár).

Könyörülj rajtam, Isten, nagy irgalmasságod szerint, * és könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat! *

’ könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat!

Elővers: Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg benső részeimben!

NAGYBÖJT III. CSÜTÖRTÖKJÉN  

 

A prófétai olvasmány tropárja, 7. hang

HA A VÉTKEKET figyelembe veszed, Emberszerető, * hogyan maradhatna reményünk üdvösségre? * Inkább áraszd ki népedre a magasságból oltalmadat, *’ könyörületes Urunk!

Prokimen, 4. hang (53. zsoltár)

Isten, a te nevedben üdvözíts engem, * és a te erőddel szolgáltass igazságot nekem! *

’ a te erőddel szolgáltass igazságot nekem!

Elővers: Isten, hallgasd meg imádságomat! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (11, 10-12,2):

Így szól az Úr: Azon a napon majd a Jessze gyökeréből támadt sarj a népek élén fog állni. Benne bíznak a nemzetek, és nyugvóhelye nagy tiszteletben áll majd. Azon a napon majd az Úr újra kinyújtja kezét, hogy birtokba vegye népe maradékát, ami megmarad Asszíriából és Egyiptomból, Babilonból Etiópiából és Elámból, napkeletről és Arábiából. Fölemeli a zászlót a nemzetek elé, és összegyűjti azokat, akik elvesztek Izraelből, és akik Júdából szétszóródtak a föld négy széléig. Akkor majd megszűnik Efraim féltékeny haragja, és elvesznek Júda ellenségei. Úgy lesz majd Izraellel, mint azon a napon, amikor kivonult Egyiptom földjéről. Azon a napon így fogsz majd szólani: .Áldalak, Uram, mert haragudtál ugyan reám, de lecsillapult haragod, és megkönyörültél rajtam, íme, Isten az én Üdvözítőm, én pedig őbenne bízom, majd általa üdvözülök, és ezért nem félek, mert az Úr az én dicsőségem és dicshimnuszom, és ő szabadítóm lett nekem.” 

 

Prokimen, 4. hang (54. zsoltár)

Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, * és ne vesd meg könyörgésemet! *

’ ne vesd meg könyörgésemet!

Elővers: Figyelj rám, és hallgass meg engem! 

NAGYBÖJT III. PÉNTEKJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 8. hang

ISTENÜNK, TE HATALMAS IGÉDDEL alkottad a mindenséget, * és a nemlétből létrehoztál bennünket, * kérünk téged, egyedül bűn nélküli Urunk, *’ ne tégy minket vétkeink prédájává!

 

Prokimen, 6. hang (57. zsoltár)

Örvendeni fog az igaz, * midőn látja a megtorlást. *

’ midőn látja a megtorlást.

Elővers: Ha valóban igazságosságról beszéltek, igaz ítéletet hozzatok, emberek fiai! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (13,2-13):

Így szól az Úr: Emeljetek zászlót a kopár hegyen, kiáltsatok fel hangosan; intsetek a kezetekkel: nyittassátok ki a kaput a vezéreknek! Én adok parancsot, és én vezetem elő a hatalmasokat, hogy végrehajtsák haragos tervemet, s hogy örömmel hadakozzanak. Nagy tömeg zúgása hallatszik a hegyeken, a néptömeg moraja, mint a királyok és az összesereglett nemzetek hangja. A seregek Ura hadsereget vezényel; s jönnek is ők messze földről, az Úr és csapata, hogy elpusztítsák az egész földet. Jajgassatok hát, mert közel van az Úr napja, és Istentől megérkezik a megsemmisítő csapás! Elernyed ettől minden kéz, és minden ember lelke megretten. Kétségbe esnek az öregek, és fájdalom fogja el őket, mint a vajúdó asszonyt. Rémülten tekintenek egymásra, égő arc a tekintetük, íme, jő az Úrnak irgalmatlan napja, telve felindultsággal és haraggal, hogy pusztává tegye a földet, és eltiporja színéről a bűnösöket. Akkor már az ég csillagai, az Orion és az ég többi ékessége sem árasztja tovább fényét; s még a felkelő nap is elsötétül, a hold pedig nem ad tovább fényt, íme, csapásokat küldök az egész földkerekségre, és az istentelenek gonoszságait megtorlom. Megszüntetem a törvényszegők kevélységét, s az erőszakosok büszkeségét megalázom. Ritkábbak lesznek a túlélők a színaranynál, az élő emberek pedig a drága zafírnál. Mert majd megrendül az ég, és a föld kimozdul helyéből a seregek Urának indulatos haragjától, az ő haragjának napján.

 

Prokimen, 7. hang (58. zsoltár)

Oltalmazó * Istenem vagy, * Istenem, * én irgalmasságom!

Elővers: Ments meg ellenségeimtől, Istenem, és a rám támadóktól szabadíts meg engem!

 

NAGYBÖJT IV. HETE

 

NAGYBÖJT IV. HÉTFŐJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 7. hang

NE FEDD MEG, URUNK, bűnös népedet felindulásodban, * és ne büntess meg minket haragodban, * te, aki jóságos vagy; * mert téged dicsőít az egész föld, * könyörgünk hozzád, *’ kegyelmezz nekünk, ó Szent!

 

Prokimen, 6. hang (61. zsoltár)

Istenben van * az én szabadulásom és dicsőségem. *

’ az én szabadulásom és dicsőségem.

Elővers: Nemde Istennek lesz alávetve lelkem? 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (14,24-32):

Így szól a seregek Ura: „Úgy lesz majd, ahogyan mondtam, és amint elhatároztam, úgy marad: Elpusztítom az asszírokat országomban és hegyeimen, és el lesznek tiporva, hogy lekerüljön ezekről azok igája, és vállukról lekerüljön azok büszkélkedése. Ez az a döntés, amelyet az Úr határozott el az egész földkerekség felől, és ez a kéz az, amely majd magasra ki lesz nyújtva az összes nemzet fölé. Mert amit a szent Isten határoz el, azt ki tudná meghiúsítani; és az ő kinyújtott kezét ki fordíthatná el?” Ákház király halálának esztendejében hangzott el ez a jövendölés: „Ne örüljetek, idegen népek, hogy összetört a botja annak, aki benneteket vert: mert a kígyó magvából viperafajzat támad, annak meg szárnyas kígyó lesz az ivadéka. Ennek folytán a szegények majd jól laknak, s a rászorulók békességben pihennek. Ám a te ivadékod éhen fog veszni, maradékod pedig elpusztul. Jajgassatok csak, városkapuk! Kiáltsatok csak, háborgó városok, s mindannyian, ti idegen törzsek! Mert észak felől füst közeleg, és nincs, aki ott legyen. Mit kell felelni majd a nemzetek királyainak? Azt, hogy Siont az Úr alapította, és általa üdvözülnek majd népének szegényei!

 

Prokimen, 4. hang (62. zsoltár)

Áldani foglak téged életemben, * és a te nevedben fölemelem kezemet. *

’ a te nevedben fölemelem kezemet.

Elővers: Isten, és Istenem, tehozzád ébredek virradatkor.

 

NAGYBÖJT IV. KEDDJÉN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

A TE KERESZTED ELŐTT leborulunk, Uralkodónk, *’ és a te szent föltámadásodat dicsőítjük.

 

Prokimen, 6. hang (65. zsoltár)

Áldott legyen az Isten, * ki nem távoztatta el imádságomat és az ő irgalmát tőlem. *

’ ki nem távoztatta el imádságomat és az ő irgalmát tőlem.

Elővers: Áldjátok, nemzetek, a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicsérete szózatát! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (25,1-9):

Uram, én Istenem, dicsőítelek és magasztalom a te nevedet, mert csodás dolgokat vittél végbe, régi igazságos elhatározásod szerint. Úgy legyen, Uram! Mert egy várost romhalmazzá tettél, s erős várakat a föld színével tettél egyenlővé. Az istentelenek városával úgy elbántál, hogy az már soha többé föl nem épül. Ezért áld téged a szegény nép, és az elnyomottak városai is áldani fognak, mert minden megalázott városnak segítője lettél, a nyomorúságtól elcsüggedteknek pedig oltalmazója, aki a gonosz emberektől megmented őket, s a szomjazok menedéke vagy, aki lelket adsz az elnyomott emberekbe. Áldanak téged a Sionon azok, akik kétségbeesetten sóvárogtak utánad, hogy mentsd meg őket a gonoszoktól, akiknek átadtál minket. A seregek Ura pedig minden nemzetnek bőséges lakomát készít ezen a hegyen. Örömmel isznak majd, mégpedig bort isznak, s illatos olajjal kenik meg testüket ezen a hegyen. Ő mindezt megadja a népeknek, mert az ő elhatározása minden népre vonatkozik. A halált pedig legyőzve megsemmisíti. És letöröl Isten minden arcról minden könnyet, és megszünteti népe gyalázatát az egész földön. Bizony, az Úr ajka mondotta ezt! Azon a napon majd így beszélnek: „Íme a mi Istenünk! Benne bíztunk, ujjongtunk és örültünk, hogy megszabadít minket.”

 

Prokimen, 6. hang (66. zsoltár)

Áldjon meg minket * Isten, a mi Istenünk! *

’ Isten, a mi Istenünk!

Elővers: Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket.

NAGYBÖJT IV. SZERDÁJÁN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

A TE KERESZTED ELŐTT LEBORULUNK, Uralkodónk *’ és a te szent feltámadásodat dicsőítjük.

 

Prokimen, 6. hang (69. zsoltár)

Örvendezzenek és vigadjanak tebenned * mindnyájan, akik téged keresnek, Isten. *

’ akik téged keresnek, Isten.

Elővers: Isten, siess segítségemre! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (26,21-27,9):

Íme, az Úr az ő szentélyéből kiborítja haragját a föld lakóira, a föld pedig fölfedi a vért, és nem rejtegeti tovább a meggyilkoltakat. Azon a napon az Úr az ő szent, nagyerejű kardját a kígyóként menekülő szörnyeteg ellen irányítja, s utoléri vele a leviatánt, a ravasz kígyót, és megöli vele ezt a tengeri szörnyet. Azon a napon majd a szép szőlő fölkelti a vágyat. Én magam vagyok ennek erős védővára, noha ostromzár vesz körül. Ám hiába öntözgetem: mert éjjelente feldúlják, s nappal leomlanak falai. Nincs már oltalom számára. Ugyan ki tett meg engem a tarló őrévé a mezőn? Csak emiatt a háborúskodás miatt vállaltam ezt. Ezért tette hát az Úr mindazt, amit végbevitt. Felgyújtom hát azt, úgyhogy kiabálni fognak lakói: „Kössünk békét vele, kössünk békét még menet közben, Jákob gyermekei!” Akkor majd kihajt és kivirul Izrael, és az egész föld betelik gyümölcsével. Vajon nem úgy veri meg őt is az Úr, ahogy ő maga is megvert másokat? S nem úgy pusztítja el, ahogyan maga is pusztulást okozott? Harc közben megszégyenítve küldi el őket. Vagy talán nem voltál ott, keményszívűen gondolkodva, amikor ő haragos lélekkel megintette azokat? Ezért hát megszűnik majd Jákob gonoszsága, s ez lesz számára az áldás, ha majd megszünteti vétkét. Hogy minden oltárkövét összezúzza, mint a mészkövet, és nem emelkedhetnek többé erdőként a bálványszentélyek.

 

Prokimen, 6. hang (70. zsoltár)

Te vagy, Uram, én reményem, * soha meg ne szégyenüljek! *

’ soha meg ne szégyenüljek!

Elővers: Igazságod által szabadíts meg, és ments meg engem!

 

NAGYBÖJT IV. CSÜTÖRTÖKJÉN

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

A TE KERESZTED előtt leborulunk, Uralkodónk *’ és a te szent feltámadásodat dicsőítjük.

 

Prokimen, 4. hang (73. zsoltár)

Isten a mi királyunk öröktől fogva, * szabadulást szerzett a föld közepette. *

’ szabadulást szerzett a föld közepette.

Elővers: Miért vetettél el Istenem, mindvégig, miért gerjedt föl haragod legelőd juhai ellen? 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (28,14-22):

Így szól az Úr: Halljátok az Úr szavát, ti gúnyolódok, kik uralkodtok ezen a népen, Jeruzsálemben! Ti azt mondjátok: Szövetségre léptünk a halállal, és szerződést kötöttünk az alvilággal, így ha el is jő a rettentő vihar, minket el nem ér, mert a hazugságot tettük reménységünkké, és a hazugság oltalmaz minket. Ezért így szól az Úr Isten: íme én egy követ teszek Sion alapjába, kipróbált követ, mégpedig értékes szegletkövet, alapjába beépítve. Aki hisz, nem szégyenül meg. Az igazságszolgáltatást teszem mérőónná, s az irgalmat mérővesszővé. A hazugságban bízók hiába reménykednek, hogy nem éri el őket a vihar. Semmivé lesz a halállal kötött szövetségiek, és nem marad meg szerződésetek az alvilággal. Ha lesújt a villám, titeket is összetipor. Ahányszor csak eljő, elér titeket. Mert naponta eljön majd hajnalonként, és csak rémületet okoz. Éjjel pedig rossz reménységet ébreszt. Tanuljatok meg ide figyelni! Hiszen ha szűkös helyzetben vagyunk, nem tudunk harcolni. Még arra sem vagyunk képesek, hogy együtt bánkódjunk. Mert mint egykor az istentelenek hegyén, fölkel az Úr, s mint egykor Gibaon völgyében, úgy fog haragudni, hogy végrehajtsa művét. Igen keserves lesz ez a különös műve. Azért tehát ne örvendezzetek, nehogy aztán bilincseitek még szorosabbak legyenek! Mert hallottam az Úrtól, a seregek Istenétől, hogy már elhatározta és gyorsan meg is valósítja ezeket az egész föld számára.

 

Prokimen, 4. hang (74. zsoltár):

Én pedig örvendezni fogok mindörökké, * zsoltárt éneklek Jákob Istenének. *

’ zsoltárt éneklek Jákob Istenének.

Elővers: Hálát adunk neked. Isten, hálát adunk neked, és segítségül hívjuk nevedet.

 

NAGYBÖJT IV. PÉNTEKJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

A TE KERESZTED ELŐTT leborulunk, Uralkodónk, *’ és a te szent föltámadásodat dicsőítjük.

 

Prokimen, 6. hang (77. zsoltár)

Ő irgalmas, megbocsátja bűneiket, * nem pusztítja el őket. *

’ nem pusztítja el őket.

Elővers: Figyelj, népem, az én törvényemre! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (29,13-23):

Így szól az Úr: Ez a nép szájával közeledik hozzám, és ajkával tisztel engem, szíve azonban távol van tőlem. Hiába tisztelnek engem, amikor csak emberi rendelkezéseket és tanokat oktatnak. Ezért íme, én újra áthelyezem ezt a népet, és megváltoztatom őket. Meghiúsítom a bölcsek bölcsességét, és az okosak okosságát enyészetre adom. Jaj azoknak, akik mély rejtekben tanácskoznak magunknak, s nem az Úrtól kérnek tanácsot! Jaj azoknak, akik titkon tartanak tanácsot, mert tetteik homályban maradnak. Azt mondogatják: Ugyan ki látott minket, és ki fogja megtudni azt, hogy mit teszünk? – Miért nem tekintitek magatokat agyagnak a fazekas kezében? Mondhatja-e a mű alkotójának: „Nem te készítettél engem”? Vagy a teremtmény Teremtőjének: „Nem okosan alkottál!” Még egy kis idő, és olyanná változik a Libanon, mint a Kármel hegye, a Kármelt pedig erdőnek lehet tekinteni. Azon a napon majd a süketek meghallják a könyv szózatát, és a vakoknak elsötétült és homályba borult szeme látni fog. Örvendezve ujjonganak majd a szegények az Úrban, és akik az emberektől már nem kaptak reményt, örömmel telnek be. Elvész a gonosz és elpusztul a kevély, és ki lesznek irtva a gonosz törvényszegők, s akik szavukkal bűnösekké teszik az embereket, és igyekeznek megvesztegetni a bíráikat a kapuban, és hamisan elfordulnak az igaztól. Ezért így szól Jákob házához az Úr, melyet választott Ábrahám ivadékai közül: Nem ér majd akkor szégyent Jákob, és nem pirul majd akkor az arca, hanem, ha majd látja fiaival kezem műveit közöttük, miattam szentnek mondják majd nevemet, és szentnek magasztalják Jákob Szentjét, és félik majd Izrael Istenét.

 

Prokimen, 5. hang (79. zsoltár)

Segíts rajtunk, * szabadító Istenünk, * a te neved dicsőségéért! * dicsőségéért *

’ a te neved dicsőségéért!

Elővers: Isten, pogányok szállták meg örökségedet, megfertőzték szent templomodat. 

NAGYBÖJT V. HETE

 

NAGYBÖJT V. HÉTFŐJÉN 

 

A próféta olvasmány tropárja, 3.hang

GONOSZSÁGAINK ellenünk támadnak, * kelj, Urunk, védelmünkre, mert te vagy a mi atyánk *’ és mást rajtad kívül el nem ismerünk.

 

Prokimen, 3. hang (83. zsoltár)

A te oltáraidat, erők Ura, * én Királyom és Istenem! *

’ én Királyom és Istenem!

Elővers: Mily kedvesek a te hajlékaid, erők Ura! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása. (37,33-38,6):

Így szól az Úr az asszírok királyáról: „Nem hatol be ebbe a városba, sőt még nyilat sem lő ki ellene. Pajzzsal sem támadja meg, és sánccal sem veszi körül. Azon az úton, amelyen idejött, vissza is tér, mondja az Úr, mert megoltalmazom és megmentem ezt a várost, önmagamért és szolgámért, Dávidért”. Csakugyan kivonult az Úr angyala, és elpusztított az asszírok táborában száznyolcvanötezer embert. Reggelre kelve azokat már mind holtan találták. Ezért visszafordult az asszírok királya, hazatért, és Ninivében telepedett le. Mikor aztán egyszer Naszrok templomában istenét imádta, fiai, Adramelek és Száraszár, megölték karddal, majd elmenekültek Örményországba, és így a fia, Asszárhaddon lett helyette a király. Abban az időben Ezekiás király halálosan megbetegedett. Elment hozzá Izajás próféta, Ámosz fia, és ezt mondta neki: Ezt üzeni az Úr: „Intézkedjél házad felől, mert meghalsz, és nem maradsz életben!” Erre Ezekiás arccal a fal felé fordult, és ezekkel a szavakkal imádkozott az Úrhoz: „Emlékezzél meg, Uram, arról, milyen hűségesen éltem előtted egészen egyenes szívvel, és hogy azt tettem, ami kedves neked.” Aztán keserves sírásra fakadt Ezekiás. Erre az Úr így szól Izajáshoz: Menj és mondd Ezekiásnak: „Ezt üzeni az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam könyörgő hangodat, és figyelembe vettem könnyeidet. Ezért most megtoldom életedet tizenöt esztendővel, és megszabadítalak téged és a várost az asszírok királyának kezétől és megoltalmazom ezt a várost.

 

Prokimen, 8. hang (84. zsoltár)

Mutasd meg nekünk, * Urunk, irgalmadat! *

’ Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmadat!

Elővers: Jóakarattal fordultál földedhez, Uram.

NAGYBÖJT V. KEDDJÉN 

 

A prófétai jövendölés tropárja, 3. hang

OLTALMAZÓNK ÉS VÉDELMEZŐNK *’ Jákobnak Istene a szorongattatás napjaiban.

 

Prokimen, 6. hang (87. zsoltár)

Szegény vagyok * és bajok közt ifjúkorom óta. *

’ bajok közt ifjúkorom óta.

Elővers: Uram, üdvözítő Istenem, éjjel-nappal hozzád kiáltottam. 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (40,18-31):

Így szól az Úr: Kihez hasonlíthatnátok az Urat, és ugyan miféle képmáshoz tudnátok hasonlítani őt? Nemde kézműves alkotta a bálványt, és nemde aranyműves vonta be arannyal, s így tette azt képmássá? Mert kemény, nem korhadó fát választ a faragó mester, és ügyesen keresi a módját, hogyan állítsa fel a bálványszobrot, nehogy meginogjon. Nem tudjátok-e ezt? Vagy talán nem is hallottatok róla? Nem hirdették-e nektek kezdettől fogva? Nem tudtatok talán a föld alapjainak lerakásáról? Hiszen ő tartja össze a földkerekséget, amelynek lakói akkorák előtte, mint a sáskák. Ő terítette ki ponyvaként az eget, és a lakóhely fölé mint sátrat kifeszítette azt. Ő az, aki fejedelmek uralmát is semmivé teszi, és a föld kormányzóit megsemmisíti. Mert alighogy elültette, alighogy elvetette őket, és alighogy gyökeret vert törzsük a földben, csak rájuk fúj, és ők elszáradnak, s a szélvész, mint pelyvát ragadja el őket. „Nos hát, akkor kihez hasonlíttok, és kivel tesztek egyenlővé engem?” – kérdezi a Szent. Emeljétek föl szemeteket a magasba, és nézzétek meg: Ki tárta elétek mindezeket? – Az, aki szám szerint sorba rakja nektek a világ minden ékességét, és nevén szólítja valamennyit! Dicsősége és ereje oly erős és annyira hatalmas, hogy egy sem rejtőzhet el előle. Ne mondd hát, Jákob, és te is, Izrael, miért beszélsz így: „Életutam el van rejtve Isten elől, és a nekem szóló igazságszolgáltatás elkerülte Istenem figyelmét, és elmaradt.” Hát még most sem tudod, vagy még mindig nem hallottad, hogy örökkévaló Isten ő: az Isten az, aki a föld határait teremtette? Ő nem merül ki és nem fárad el, és bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a lankadóknak, de szomorúságot azoknak, akik nem vállalják a fáradozást. Még a fiatalok is kimerülhetnek, s ifjak is elfáradhatnak, sőt még a kiválasztottak is erőtlenné válhatnak. De akik Istenben bíznak, új erőre kapnak.

 

Prokimen, 6. hang (88. zsoltár)

Magasztalják * az egek csodatetteidet, Uram. *

’ az egek csodatetteidet, Uram. 

Elővers: Irgalmadat, Uram, örökké éneklem.

 

NAGYBÖJT V. SZERDÁJÁN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 1. hang

AZ ÉRETTED SZENVEDETT SZENTEK kínjaiért, Urunk, * engesztelőd] meg irántunk, és kérünk, * hogy emberszeretőleg gyógyítsd meg *’ minden fájdalmunkat!

 

Prokimen, 4. hang (91. zsoltár)

Jó az Urat magasztalni, * és éneket zengeni a te nevednek, ó Fölséges. *

’ éneket zengeni a te nevednek, ó Fölséges.

Elővers: Reggel hirdetni irgalmadat, és igazságodat éjjel. 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (41,4-14):

Így szól az Úr: Én, Isten vagyok az első, és a végül bekövetkezők között is én ugyanaz vagyok. Látták ezt a népek és megrémültek. Még a föld határai is megremegtek, s az ott élők is összesereglettek és egybegyűltek. Ki-ki azt fontolgatta, hogyan nyújtson segítséget a társának és testvérének. Erről van szó: Bátorította a mesterember és rézműves azt, aki ugyanakkor az üllőt veri, azt mondja a forrasztásról: Jó lesz! És hogy ne inogjon, megerősíti szögekkel, majd fölállítja a bálványt, nehogy meginogjon. Te azonban, Izrael, az én szolgám vagy, Jákob, akit kiválasztottam: Ábrahám ivadéka, akit megszerettem. Oltalmaztalak a föld végéről, és annak őrhelyeiről hívtalak meg, s azt mondottam neked: „Szolgám vagy te, kiválasztottalak, és nem hagytalak el: ne félj, mert én veled vagyok! Ne térj el, mert én vagyok a te Istened: én megerősítettelek és megsegítettelek, és felkarolt téged igazságos jobbom. Bizony, megszégyenülnek, és gyalázatra jutnak mindazok, akik ellened fordultak: semmivé lesznek és elvesznek mindazok, akik harcra keltek ellened.” Ha majd keresed, nem találod meg azokat az embereket, akik bántalmaztak; semmivé lesznek és már nem is lesznek többé azok, kik ellened hadakoznak. Mert én vagyok az Úr, a te Istened, s én fogom meg jobb kezedet, és ezt mondom neked: „Ne félj! Én megsegítlek! Ne félj, Jákob, te kicsinyke Izrael! Én vagyok a te segítőd” – mondja az Úr, Izrael Szentje, a te Megváltód!

 

Prokimen, 6. hang (92. zsoltár)

Az Úr országol, * ékességbe öltözött. *

’ ékességbe öltözött.

Elővers: Erősségbe öltözött az Úr, és felövezte magát.

NAGYBÖJT V. CSÜTÖRTÖKJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

IRGALMAS ÉS HOSSZANTŰRŐ, * mindenható Urunk, *’ áraszd ki kegyelmedet népedre. 

 

Prokimen, 6. hang (96. zsoltár)

Az Úr országol, * örvendezzen a föld! *

’ örvendezzen a föld!

Elővers: Vigadjon a sok sziget! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (42,5-16):

Így szól az Úr Isten, aki az egeket teremtette és kifeszítette, aki megszilárdította a földet és ami belőle sarjadzik; aki éltető leheletet ad a földön lakó népnek, és lélegzetet minden léleknek, amely csak rajta jár: „Én, az Úristen, hívtalak meg téged igazságban, én fogtam meg kezedet és én erősítettelek meg. Én tettelek a nemzetség szövetségévé, a népek világosságává, hogy megnyisd a vakok szemét, és kiszabadítsd bilincseikből a foglyokat, s a tömlőéből a sötétben ülőket. Én vagyok az Úr, ez az én nevem; dicsőségemet nem engedem át másnak, sem dicséretemet a bálványoknak. Lám, a kezdettől fogva jövendölt dolgok immár bekövetkeztek; de új dolgokat is hirdetek, és még mielőtt bekövetkeznének, tudomásotokra adom.” Énekeljetek az Úrnak új éneket! Dicsérjétek az ő nevét a föld végső határairól, akik a tengerre szálltok és azon hajóztok, s ti szigetek és az ott lakók! Ujjongjon a puszta és helységei, a tanyák, s ahol Kedár lakik! Örvendezzenek a kőszirt lakói, s kiáltsanak le a hegyek tetejéről, akik megadják a dicsőséget az Úrnak; hirdessék dicséretét a szigeteken! Az Úr, az erők Istene kivonul, és összezúzza a hadakozol, tűzbe jő; és erősen rákiált ellenségeire. Hallgattam eddig, de vajon örökké hallgassak és mindezt eltűrjem-e? Visszatartottam magam, mint a vajúdó asszony, fújok és lihegek egyszerre. Szigetekké teszek folyamokat, és kiszárítok tavakat. Olyan útra vezetem a vakokat, amelyekről nem tudtak, s olyan ösvényekre, amilyeneket eddig még nem tapasztaltak. Világossággá teszem előttük a sötétséget, s a göröngyös utakat egyenesekké. Ezeket az igéimet megvalósítom, és nem hagyom magukra őket.”

 

Prokimen, 6. hang (97. zsoltár)

Énekeljetek * az Úrnak új éneket! *

’ az Úrnak új éneket!

Elővers: Megszabadította őt az Ő jobbja.

NAGYBÖJT V. PÉNTEKJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 5. hang

MINDENEK FÖLÖTT MAGASZTALT LÉGY, Krisztus Istenünk, * ki megrendíted a földet a rajta lakók megtérítésére és üdvözítésére, * és jóságoddal és kimondhatatlan irgalmaddal * újra megerősíted azt, *’ az Istenszülő könyörgésére könyörülj rajtunk!

 

Prokimen, 8. hang (100. zsoltár)

Irgalmasságról és ítéletről énekelek, * Uram, neked énekelek. *

’ Uram, neked énekelek.

Elővers: Vigyázok, hogy utam szeplőtelen legyen, mikor hozzám jössz. 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (45, 11-17):

Így szól az Úr, Izrael Szentje, aki az eljövendőket alkotta: „Fiaim és leányaim felől kérdeztek engem, s ti parancsoltok nekem, hogy kezem mit műveljen? Én alkottam a földet, és rajta az embert. Saját kezemmel én terjesztettem ki az eget. Én adtam rendelkezést a csillagok járására. Én támasztottam őt igazságos királynak, és minden útját elegyengettem, így majd ő építi fel városomat, és visszaengedi oda népemet a fogságból váltságdíj és ajándékok nélkül” – ezt mondta a Seregek Ura. így szól a Seregek Ura: Egyiptom szerzeménye, az etiópok nyeresége és a magasrangú szabeus férfiak hozzád kerülnek majd, és a te szolgáid lesznek; s bilincsbe verve haladnak majd mögötted. Leborulnak majd előtted, és könyörögnek hozzád, mert csak nálad van Isten. Megvallják majd: „Nincs más Isten rajtad kívül, mert csak Te vagy az Isten, és mi ezt nem tudtuk: Izrael Istene Szabadító!” Megszégyenülnek, és gyalázatra jutnak majd mindazok, akik szembeszálltak vele, s igen nagy szégyent vallanak. Újuljatok hát meg nálam, szigetek! Izraelt pedig megszabadítja az Úr, örök üdvösségre; s megszégyenülés vagy gyalázat nem éri már őket soha! Ezt mondja a mindenható Úr!

 

Prokimen, 4. hang (101. zsoltár)

Uram, hallgasd meg imádságomat * és kiáltásom jusson hozzád. *

’ kiáltásom jusson hozzád. 

Elővers: Ne fordítsd el arcodat tőlem!

NAGYBÖJT VI. HETE

 

NAGYBÖJT VI. HÉTFŐJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

EZ AZ A FÉLELMETES NAP, * melynek hogy alkonyát megérjük, nem is reméltük. * Ám te emberszeretően méltass arra, * hogy azt mi is megláthassuk! *’ Háromszorszent Istenünk, dicsőség néked. 

 

Prokimen, 6. hang (104. zsoltár)

Örvendezzen * az Urat keresők szíve! *

’ az Urat keresők szíve!

Elővers: Tegyetek vallomást az Úrnak, és hívjátok segítségül nevét! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (48,17-49,4):

Így szól az Úr, Izrael szentje, a te Megváltód: Én vagyok a te Istened, aki megtanítottalak arra, hogy megtaláld utadat és azon járj. Bárcsak hallgattál volna parancsolataimra: akkor békességed túláradó lenne, mint a folyam, s igazságosságod, mint a tenger hullámai. Nemzetséged annyi volna, mint a homokföveny, méhed ivadéka pedig mint a föld pora. Akkor nem pusztulnál ki, s a neved soha nem veszne ki előttem. Vonuljatok ki Babilonból! Meneküljetek ki a káldeusok közül! Örömteli szóval ujjongjatok, s adjátok ezt tudtul, terjesszétek el hírét a föld határáig! Ezt mondjátok: „Az Úr megváltotta szolgáját, Jákobot! És ha szomjaznának, a pusztán át is úgy vezeti őket, hogy vizet fakaszt nekik a kősziklából.” Meghasadnak a kőszirtek, víz fakad belőlük és ihat abból az én népem. Nincs min örvendezniük az istenteleneknek – mondja az Úr. Halljátok, szigetek, s figyeljetek csak, nemzetek: hosszú időn át tart majd ez – mondja az Úr. Anyám méhétől hívott meg ő, és nevemen szólított. Számat éles kardhoz tette hasonlóvá, és kezének oltalmában rejtegetett. Mint kiválasztott nyilát, olyanná tett, és tegezébe rejtett engem. S így szólt hozzám: „A szolgám vagy te, Izrael, s tebenned fogok megdicsőülni.” Én viszont azt mondtam: „Hiába fáradoztam, s hasztalanul fecséreltem el erőmet”. Ezért az ügyem megítélését az Úrra hagytam, és fáradozásomat az én Istenemre. 

 

Prokimen, 6. hang (105. zsoltár)

Áldott az Úr, Izrael Istene, * öröktől fogva mindörökké! *

’ öröktől fogva mindörökké!

Elővers: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó!

NAGYBÖJT VI. KEDDJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 5. hang

BEVEHETETLEN BÁSTYÁNAK adtad nekünk, Üdvözítőnk, * a téged szülő Szűz Anyát. * Kérünk, őáltala szabadítsd meg lelkünket, *’ a bennünket környező mindenféle rossztól! 

 

Prokimen, 4. hang (108. zsoltár)

Segíts engem, Uram, Istenem, * ments meg irgalmasságod szerint! *

’ ments meg irgalmasságod szerint!

Elővers: Istenem, dicsőítő énekem hallatán ne hallgass!

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása

(49,6-10):

Így szól az Úr: Íme, szövetségül adtalak téged nemzetségednek, s a nemzetek világosságává, tettelek, hogy üdvösséget szerezz a föld végső határáig. Ezt mondja az Úr, Izrael Istene, aki megszabadított téged: „Tekintsétek Szentnek azt, akinek életét semmibe vették, akit a nemzetek megvetettek, s a fejedelmek szolgájává tettek. Királyok fogják majd őt látni, és fejedelmek fognak fölállni és leborulni előtte az Úrra való tekintettel, mert Izrael Szentje hűséges, és kiválasztott téged.” Ezt mondja az Úr: „Megfelelő időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek téged. A nemzetek szövetségévé tettelek meg, hogy helyreállítsd az országot, és birtokodba vedd a pusztává tett örökséget, s hogy így szólj a foglyokhoz: „Gyertek ki!”, a sötétben ülőkhöz pedig: „Jöjjetek a napvilágra!” Minden útjukon legelhetnek majd, és minden ösvényük mellett legelőt találnak. Nem éheznek majd, és nem szomjaznak, forró szél nem gyötri, s a nap sem perzseli őket, mert aki megkönyörült rajtuk, az maga vezeti őket. 

 

Prokimen, 4. hang (109. zsoltár)

Te pap vagy mindörökké * Melkizedek rendje szerint. *

’ Melkizedek rendje szerint.

Elővers: Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobbomra, míg ellenségeidet zsámolyul vetem lábad alá!

 

NAGYBÖJT VI. SZERDÁJÁN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 5. hang

MUTASD MEG IRGALMADAT nekünk, * és ne adj kézbe minket gonoszságaink miatt, *’ szentséges mindenható Uralkodónk, könyörgünk hozzád.

 

Prokimen, 4. hang (112. zsoltár)

Dicsérjétek, gyermekek, az Urat, * dicsérjétek az Úr nevét! *

’ dicsérjétek az Úr nevét!

Elővers: Áldott legyen az Úr neve, mostantól és mindörökké! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (58,1-11):

Így szól az Úr: „Kiálts teljes erővel, s ne kíméld torkodat! Emeld föl hangodat, mint a harsona, és hirdesd ki népemnek bűneit és Jákob házának törvényszegéseit! Napról napra keresnek engem, és ismerni akarják utaimat, mint egy olyan nép, amely igazságot művelt, és nem hagyta el Istene törvényeit. Most igazságszolgáltatást kérnek tőlem, és ilyen szavakkal akarnak közeledni Istenhez: „Hogyhogy mi böjtöltünk, és te nem láttad meg? Sanyargattuk magunkat, és te tudomásul sem veszed?” Ám ti még böjtötök napjaiban is a saját kedvteléseiteket keresitek, és alattvalóitokat zaklatjátok. Hogyha viszály és veszekedés közben böjtöltök, és ököllel veritek a nyomorultat, akkor ugyan miért is mutatjátok a böjtötöket nekem, hogy még ma meghallgatást nyerjen a magasban kiáltástok? Nekem nem ilyen böjtölésben telik kedvem, hogy az ember napestig sanyargatja magát. Ne hajtsd hát le a fejedet, mint a káka, zsákot terítve és hamut szórva magadra! Ne az ilyesmit nevezzétek az Úr előtt kedvesen fogadott böjtnek! Mert én nem ilyen böjtölést jelöltem ki – mondja az Úr. Oldozz fel inkább minden jogtalan bilincset, s oldd fel a kierőszakolt szerződések kelepcéit! Bocsásd szabadon a megtörteket, és tépj szét minden igazságtalan rendelkezést! Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és fogadd otthonodba a hajléktalan szegényeket! Ha meztelen embert látsz, add rá ruhádat, s ne nézd le embertársaidat saját nemzetségedben! Akkor majd felvirrad világosságod, mint a hajnal, és gyógyulásod gyorsan bekövetkezik. Előtted halad majd igazságosságod, és az Úr dicsősége fog betakarni. Akkor majd könyörögsz, és az Úr meghallgat. Ahogy kiáltasz, ő már szól is: „Íme, itt vagyok.” Ha eltávolítod körödből a bilincset és a fenyegető ujjal mutogatást és a zúgolódó beszédet; ha odaadod kenyeredet az éhezőnek, és jóllaktatod az elnyomottat, akkor majd felragyog a sötétben világosságod, és a sötétségből verőfényes napsütés lesz számodra, és Istened veled lesz mindenkor.

 

Prokimen, 6. hang (113. zsoltár)

Áldjon meg titeket az Úr, * aki az eget és földet alkotta! *

’ aki az eget és földet alkotta!

Elővers: Az egek egei az Úré, a földet pedig az emberek fiainak adta

NAGYBÖJT VI. CSÜTÖRTÖKJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 1. hang

SZOLGÁID SZAVÁT NE VESD MEG, Urunk, * és emlékezz meg arról, hogy mindenhatóságodba vetettük mindig reményünket! *’ Kérünk téged, légy a mi oltalmazónk!

 

Prokimen, 4. hang (117. zsoltár)

Ez az Úr kapuja, * az igazak mennek be rajta. *

’ az igazak mennek be rajta.

Elővers: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert irgalma örökkévaló! 

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (65,8-16):

Így szól az Úr: Amikor már szőlőszem is található a szőlőgerezden, azt szokták mondani: Ne bántsd azt, mert áldás van benne! Ugyanígy járok majd el én is szolgámért, amikor az ő érdekében nem pusztítok el mindent. Jákob nemzetségéből és Júda törzséből olyan sarjat hozok, aki majd birtokba veszi szent hegyemet. Választottaim öröklik azt, és szolgáim fognak ott lakni. A mező akkor majd nyájak karámává válik, és Akhór völgye csordák pihenőhelye lesz az én népem számára, amely engem keres. Titeket viszont, akik elhagytatok engem és elfelejtettétek az én szent hegyemet, akik démonoknak készítetek elő asztalt, és poharaitokat a szerencsének szánjátok, benneteket átadlak a kardnak. Mindnyájan kardélen vesztek el, mert hívtalak ugyan benneteket, de nem engedelmeskedtetek; szóltam hozzátok, de nem hallgattatok rám, sőt rosszat műveltetek előttem, és azt választottátok, amit én nem akartam. Ezért ezt mondja az Úr: Szolgáim majd enni fognak, ti pedig éhezni: akik nekem szolgálnak, inni fognak, ti pedig szomjazni. Szolgáim majd örvendeznek, ti pedig megszégyenültök. Szolgáim örömmel fognak ujjongani, ti pedig majd ordítani fogtok szívetek fájdalmában és megtört lélekkel fogtok jajgatni. Neveteket majd átokként hagyjátok választottaimra. Titeket elpusztít majd az Úr, akik pedig engem szolgálnak, azok új nevet kapnak, amely áldott lesz a földön: mert áldani fogják az igaz Istent.

 

Prokimen, 4. hang (118. zsoltár)

Parancsaid útján futottam, * amikor szélesre tártad szívemet. *

’ amikor szélesre tártad szívemet.

Elővers: Taníts engem, Uram, rendelkezéseid útjára, és mindenkor azt fogom keresni!

 

NAGYBÖJT VI. PÉNTEKJÉN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 3. hang

URUNK, A BŰNÖSÖKET FENYÍTŐ haragod ellenállhatatlan, * s nem vagyunk méltók, hogy rád tekinthessünk * s tőled kegyelmet kérhessünk. * Indulatodban s haragodban ne veszíts el minket, *’ kiket kezeddel földből teremtettél.

 

Prokimen, 4. hang (121. zsoltár)

Megörültem, amikor azt mondták nekem: * Az Úr házába megyünk. *

’ Az Úr házába megyünk. 

Elővers: Urunk Istenünk háza miatt minden jót kívántam neked.

 

Izajás próféta jövendölésének olvasása (66,10-24):

Örvendezz, Jeruzsálem, és ujjongjatok benne mindnyájan, akik szeretitek! Örüljetek nagy örömmel mindannyian, akik gyászoltok miatta, hogy tejével táplálkozhassatok és jóllakhassatok vigasztaló ölén, s hogy gyönyörűséggel élvezzétek és teljetek el dicsőségének emlőjétől! Mert így szól az Úr: „Lám, folyamként árasztom ki rájuk a békémet, s kiszáradt patakként a nemzetek dicsőségét. Vállukon viszik majd a kisgyermekeket, és ölükben vigasztalhatják majd azokat. Mint akit anyja vigasztal, úgy vigasztallak majd én is titeket, és Jeruzsálemben leltek vigasztalást. Meglátjátok, hogy majd örülni fog a szívetek, és csontjaitok, mint a fű, úgy fognak kisarjadni. Fölismerhetővé lesz majd az Úr keze a szolgái előtt, és haragja megnyilvánul majd a lázadók felé. Mert lám, tűzként érkezik majd el az Úr, és szekere olyan lesz, mint a forgószél, hogy haragjában megadja a büntetést és tűz lángjában fenyítését. Mert az Úr tűz által fog ítéletet tartani az egész föld fölött, és kard áltál minden test fölött. Bizony, sok holttest marad majd az Úr nyomában. Akik pedig azért szentelődnek meg és tisztálkodnak, hogy szent ligetekbe mehessenek és benn a kapukon belül sertéshúst, és egeret esznek, azoknak azt mondja az Úr: „Azon helyben el fognak pusztulni, mert ismerem tetteiket és gondolkodásmódjukat. Ezért eljövök majd, hogy összegyűjtsek minden népet és nyelvet; azok pedig eljönnek és meglátják dicsőségemet. Én pedig jelet teszek reájuk, és a megszabadultak közül elküldök néhányat a nemzetekhez: Tarszisz, Pút, Lúd, Moszek és Tobel földjére, és a hellénekhez, aztán meg a távoli szigetekre, amelyek sohasem hallottak rólam és nem is látták dicsőségemet. Visszahozzák majd testvéreiteket minden nemzet köréből ajándékul az Úrnak. Lovakon, szekereken, hordágyakon, öszvéreken és kocsikon elhozzák őket a szent városba, Jeruzsálembe – így szólt az Úr –, mint ahogy Izrael fiai hozták nekem az áldozati ajándékot, zsoltárokat zengve az Úr házába. Én pedig majd papokat és levitákat választok közülük – mondja az Úr. Mert ahogyan az új ég és az új föld, melyeket alkotok, fönnmarad előttem – mondja az Úr – úgy marad fönn majd nemzetségetek és a ti nevetek is. Akkor majd hónapról hónapra és szombatról szombatra minden ember eljön, hogy leborulva imádjon engem – mondja az Úr. És amikor kimennek, látni fogják azoknak az embereknek a holttestét, akik fellázadtak ellenem; férgük nem pusztul el és tüzük ki nem alszik, és utálatos látványt jelentenek majd minden ember számára.”

 

Prokimen, 6. hang (122. zsoltár)

Irgalmazz nekünk, Urunk, irgalmazz nekünk, * mert igen elteltünk gyalázattal! *

’ mert igen elteltünk gyalázattal!

Elővers: Hozzád emeltem szememet, ki a mennyben laksz. 

NAGYHÉT

 

NAGYHÉTFŐN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 6. hang

TÖREDELMES LÉLEKKEL eléd borulunk, * és téged kérünk, világnak Üdvözítője, *’ mert te vagy a megtérők Istene.

 

Prokimen, 4. hang (125. zsoltár)

Mikor az Úr visszatérítette Siont a fogságból, * mintegy megvigasztaltak lettünk. *

’ mintegy megvigasztaltak lettünk.

Elővers: Akkor megtelt a szánk örömmel és nyelvünk ujjongással. 

 

Ezekiel próféta jövendölésének olvasása (l, 1-28):

Történt a harmincadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödik napján, amikor a száműzöttek között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és Istent láttam látomásban. A hónap ötödik napján – Jojakin király száműzetésének ötödik évében – az Úr szózatot intézett Ezekiel paphoz. Bűzei fiához a káldeusok földjén, a Kebár folyó mellett. Az Úr keze volt fölöttem. Azt láttam, hogy forgószél jött észak felől, és nagy felhő volt benne. Köröskörül pedig fényesség és sugárzó tűz volt. Belül pedig, a tűz bensejéből olyasmi tűnt elő, mint a fénylő érc. Középütt olyasmit vettem ki, mint ami négy élőlényhez hasonlít. Úgy látszottak, mintha emberhez hasonlítanának. Négy arca és négy szárnya volt mindegyiküknek. A lábuk egyenes volt, a talpuk meg olyan, mint a borjú talpa, s úgy szikráztak, mint a fénylő érc. Szárnyuk alatt négy oldalt emberi kéz volt. Arcuk is, szárnyuk is négy irányba nézett, és egyiknek a szárnya összeért a másikéval. Nem fordultak meg, amikor mentek, hanem mindegyik a saját arca irányában haladt. Arcuk emberi archoz is hasonlított, és jobb felől mind a négynek oroszlánarca volt, bal felől meg mind a négynek bikaarca volt, s mind a négynek sasarca is volt. Szárnyuk pedig felül ki volt terjesztve: mindegyiküknek két szárnya összeért, kettő pedig befödte testüket. Mindegyik egyenesen előre haladt, s arrafelé mentek, amerre a lélek vitte őket, s nem fordultak meg, amikor mentek. Az élőlények között olyasmit láttam, mint az égő szénparázs, amely imbolygott az élőlények között. A tűz lobogott, s a tűzből villámok cikáztak, s az élőlények ide-oda forogtak, és Bezek formáját vették fel. Aztán azt láttam, hogy kerék volt a földön az élőlények mellett, mind a négy mellett. Ezek a kerekek olyan alakúak voltak, mint a tarziszkő, s mind a négy egyforma volt. Úgy látszott, mintha egy kerék volna a keréken belül. Négy irányban haladtak, és nem kellett megfordulniuk ahhoz, hogy menjenek, pedig kerületük és magasságuk is volt. Szemügyre vettem őket: mind a négynek az egész kerülete tele volt szemekkel. Amikor az élőlények mentek, a kerekek is jártak, és ha álltak, azok is megálltak. Amerre a felhő ment, arra akart a lélek is haladni. Az élőlények tehát így haladtak, és a kerék fölemelkedett velük, mert az élet lelke volt a kerekekben.

 

Prokimen, 6. hang (126. zsoltár)

Ha az Úr nem építi a házat, * hiába fáradoztak annak építői. *

’ hiába fáradoztak annak építői.

Elővers: Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába virraszt, aki őrzi azt.

NAGYKEDDEN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 1. hang

ADJ BŐKEZŰEN BOCSÁNATOT, Üdvözítőnk; * nekünk, akik minden mérték fölött vétkeztünk, * és méltass majd arra minket, * hogy szeplőtelen anyád közbenjárása által * elítéltetés nélkül borulhassunk le * a te szent föl támadásod előtt, *’ egyetlen sokirgalmú! (2x)

Prokimen, 6. hang (129. zsoltár)

Mert az Úrnál az irgalmasság, * és nála bőséges a megváltás. *

’ és nála bőséges a megváltás.

Elővers: A mélységből kiáltok, Uram, hozzád! 

 

Ezekiel próféta jövendölésének olvasása

(1,21-28):

Amikor az élőlények mentek, a kerekek is jártak, és ha álltak, azok is megálltak. Amikor pedig fölemelkedtek a földről, velük együtt a kerekek is fölemelkedtek, mert az élet lelke volt a kerekekben. Ami az élőlények feje fölött volt, az égbolthoz hasonlított. Olyan volt, mint a kristály, és szétterült a szárnyaik fölött. Az égboltozat alatt ki voltak terjesztve szárnyaik egymás fölé, s kettő mindegyiküknél összeért, hogy befödje testüket. Amikor repültek, hallottam szárnyuk suhogását. Olyan volt, mint a nagy vizek zúgása, mint a fönséges Isten szózata, szavuk pedig olyan, mint egy tábor hangja. Amikor megálltak, leeresztették szárnyukat. Fejük fölött, az égbolt fölött pedig olyasmi látszott, mint a zafírkő, amely királyi trónhoz hasonlított, ezen a trónfélén meg a magasban egy emberhez hasonló lény. Láttam, hogy úgy fénylett, mint az érc, és mintha tűz vette volna körül. Derekától felfelé és a derekától lefelé is olyasmit láttam, mint a tűz, amely köröskörül fénylett. Olyan volt, mint egy szivárvány, amely esős napon feltűnik a felhőben, s így vette azt körül a fényesség. Ilyen volt az Úr dicsőségének látomása.

 

Prokimen, 4. hang (130. zsoltár)

Bízzon Izrael az Úrban * mostantól mindörökké! *

’ mostantól mindörökké!

Elővers: Uram, nem fuvalkodott föl a szívem,s nem tekintget gőgösen a szemem.

NAGYSZERDÁN 

 

A prófétai olvasmány tropárja, 2. hang

ÖSSZEGYŰLT MA A GONOSZ GYÜLEKEZET, * és hiúságot tervez ellened, * ma Júdás alkut köt, és zálogként kötelet kap, * Kaifás pedig akaratlanul is megvallja, * hogy egyvalaki mindenkiért vállalja az önkéntes szenvedést. *’ Megváltó Krisztus Istenünk, dicsőség néked!

 

Prokimen, 8. hang (133. zsoltár)

Áldjon meg téged az Úr Sionból, * ki a mennyet és a földet alkotta! *

’ ki a mennyet és a földet alkotta! 

Elővers: Íme, most áldjátok az Urat, ti, az Úr összes szolgái! 

 

Ezekiel próféta jövendölésének olvasása (2,3-3,3):

Az Úr ezt mondta nekem: Emberfia, elküldelek Izrael fiaihoz, akik lázongtak ellenem. Némelyek ugyanis fellázadtak ellenem. Ők is, akárcsak atyáik, mind a mai napig megszegték szövetségemet. Fiaik is keményfejűek és megátalkodott szívűek lettek. Hozzájuk küldelek, hogy mondd meg nekik: így szól az Úr: „Hátha mégiscsak meghallgatnak vagy megrendülnek – mert lázongó ház ez – és megtudják, hogy te próféta vagy közöttük. Te pedig, emberfia, ne félj tőlük, s ne ijedj meg arcuktól, mert őrjöngeni fognak és mindenfelől rád támadnak majd, és te skorpiók között fogsz lakni. Ne ijedj meg beszédeiktől, és ne remegj az arcuktól, mert lázongó ház ez. Mondd el nekik üzenetemet, hátha talán meghallgatják vagy megrendülnek, mert lázongó ház ez! Te pedig, emberfia, hallgass arra, aki hozzád intézi igéjét, s ne szegülj ellenem, mint ez a lázongó ház! Nyisd ki a szádat, és azt edd meg, amit én adok neked!” És íme, láttam, hogy egy kéz nyúlt felém, s egy könyvtekercs volt benne. Kigöngyölte előttem, és elől is, hátul is tele volt írva. Tele volt írva gyásszal, siralommal és jajszóval, így szólt hozzám: „Emberfia, nyeld le ezt a tekercset, és menj, szólj Izrael házához!” Ekkor kinyitottam a számat, és megetette velem ezt a tekercset, és azt mondta nekem: „Emberfia, egye meg ezt a szád, és egész benső részed teljék meg ezzel a tekercsemmel, amit neked adtam!” Megettem azt, s olyan édes lett a számban, mint a méz.

 

Prokimen, 2. hang (134. zsoltár)

Kik az Urat félitek, * áldjátok az Urat! *

’ áldjátok az Urat!

Elővers: Dicsérjétek az Úr nevét, dicsérjétek, szolgái az Urat! 

A NAPKÖZI (TRITHEKTI) IMAÓRA VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS RENDJE

 

A nap harmadik órájában a tömjénezős háromszor ráüt a gyülekezésjelzőre, a közösség pedig a templomban gyülekezik. Mindent az előbb leírt módon végzünk. Háromszor teljesen földre borulunk a szent ajtók előtt, megcsókoljuk a szent ikonokat, aztán hasonlóképpen leborulunk a karban levők felé egyszer.

Miután a pap elmondta a kezdő áldást, elkezdjük a Háromszorszentet, háromszor mélyen meghajlunk. Miatyánk… után a pap elmondja a fennhangot: Mert tied az ország…, s ráfeleljük az Áment. Utána Uram, irgalmazz! 12-szer.

Jertek, boruljunk le és imádjuk… 3-szor, három mély meghajlással. Aztán az imaóra három zsoltára, a harmadik zsoltár végén Alleluja… három lebrulással Majd a kathizmát verseljük, s minden antifona végén három hódolást végzünk, a kathizma végén pedig a következő tropárt énekeljük (6. hang):

URUNK, KI A TE SZENTLELKEDET * a harmadik órában apostolaidra leküldötted, * tőlünk se vond meg őt, ó Jóságos, * hanem újíts meg minket, *’ kik hozzád esedezünk!

Mi a felelet közben térdünket is meghajtva teljesen leborulunk a földig. Ugyanígy cselekszünk majd a következő két versre is.

1. elővers: Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az igaz lelket újítsd meg benső részeimben!

2. elővers: Ne vess el engem színed elől, és Szentlelkedet ne vedd el tőlem! 

Dicsőség… Most és… Theotokion. 6. hang. (3 metániával).

ISTENSZÜLŐ, TE VAGY a valódi szőlővessző, * ki megnövesztetted nekünk az élet gyümölcsét. * Hozzád könyörgünk: * imádd a szent apostolokkal * és minden szenttel együtt érettünk az Uralkodót, *’ hogy irgalmazzon a mi lelkünknek!

Felolvasunk Klimakosz Szent János írásából, a Mennyei Lépcsőből.

Mostantól fogva az erre beosztott szerzetes az egész szent nagyböjtön keresztül ébresztgeti a szerzeteseket. Csendesen végigmegy, s megnézi, hogy ki alszik, és fel is ébreszti az ilyeneket, hogy hallgassák meg és kísérjék figyelemmel a felolvasott szöveget. A felolvasás után:

Áldott legyen az Úr! * Áldott legyen az Úr minden nap! * Szerencsés utat készít nekünk a mi üdvözítő Istenünk. * A mi Istenünk szabadító Isten. 

Háromszorszent. Szentháromság. Miatyánk. A pap fennhangja: Mert tied az ország… Ámen. Aztán elénekeljük a következő tropárt a 8. hangon:

ÁLDOTT VAGY TE, Krisztus Istenünk, * ki a halászokat bölcsekké tetted, * leküldvén nekik a Szentlelket, * s őáltaluk hálódba ejtetted az egész földet, *’ Emberszerető Urunk, dicsőség néked!

Dicsőség…

Gyors és biztos vigasztalást adj a te szolgáidnak, Jézusunk, * midőn lelkünk elcsügged! Ne hagyd el szolgáidat a szorongattatásban, * s ne távozz szívünkből a viszontagságok között, * hanem siess mindenkor segítségünkre! * Közelíts hozzánk, közelíts, ó mindenütt Jelenlevő, * légy mindenkor velünk, mint apostolaiddal, * és egyesítsd magaddal mindazokat, * akik téged szeretnek, ó Irgalmas, * hogy egyesülten magasztalhassuk és dicsőíthessük a te legszentebb Lelkedet!

Most és… Theotokion:

Keresztények reménysége, * szószólója, menedéke, * megvívhatatlan bástyánk, * hányatottak viharmentes kikötője vagy te, szeplőtelen Isten­szülő. * Azért – ki szüntelen könyörgéseddel a világot üdvözíted – *’ emlékezzél meg rólunk is, minden magasztalásra méltó Szűz!

Uram, irgalmazz! 40-szer. Ki minden időben… Uram, irgalmazz! 3-szor. Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! 

Pap: Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket, derítse föl reánk az ő orcáját, és könyörüljön rajtunk!

Szent Efrém fohászaira három nagy metánia (teljes leborulás). Elvégezzük a 12 mély meghajlást is az előírás szerint. Az utolsó fohász végeztével az elöljáró kezdi Szent Mardariosz következő imáját:

Mindeneket fenntartó Uralkodó Atyaisten, egyszülött Fiú, Úr Jézus Krisztus és Szentlélek, egy istenség, egy hatalom, irgalmazz nekünk, bűnösöknek, s neked tetszőén üdvözíts minket, érdemtelen szolgáidat, mert áldott vagy mindörökkön-örökké! Ámen.

A tömjénezős közben már szokásos módon meghajolt az elöljáró felé, elment, hogy hatot üssön a jelzőharangra, s a feljebb leírt ima befejezése után:

Jertek, (boruljunk le és) imádjuk… 3-szor (három metániával), és végezzük a VI. imaórát. A harmadik zsoltár befejezése után Allelujá…-ra háromszor mélyen meghajlunk, s hozzákezdünk a kathizma verseléséhez.

Egy kathizmát olvasunk, de minden egyes antifona Allelujá…-jára három hódolást végzünk. A zsoltározás befejezése után a következő tropár következik 2. hang:

KIT A HATODIK NAP HATODIK ÓRÁJÁBAN keresztre szegeztek, * töröld el Ádámnak a Paradicsomban elkövetett bűnét, * semmisítsd meg vétkeink adóslevelét, *’ és üdvözíts minket, Krisztus Istenünk! 

1. elővers: Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne vesd meg könyörgésemet!

2. elővers: Én pedig az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.

A korábban leírtak szerint újra metániákat végzünk (3 teljes leborulás).

Dicsőség… most és… Theotokion 2. hang.

Vétkeink sokasága miatt * nincs bátorságunk az Úr elé járulni. * De te, Istenszülő Szűz, * imádd érettünk a te Szent Fiadat, * mert sokat tehet az anyának könyörgése Urunknak megkérlelésére. * Ne vesd meg a bűnösök kérelmét, ó tisztaságos Szűz, * mert irgalmas ő és üdvözíthet minket, *’ ki érettünk önként szenvedett.

Három metánia (leborulás).

Utána a hatodik imaóra prófétai olvasmányának tropárja, prokimen, azután maga az olvasmány, majd rögtön a második prokimen. 

Olvasmány Klimakosz Szent János könyvéből. 

Utána a következő tropár (4. hang):

Hamar előzzön meg minket irgalmasságod, Urunk, * mert igen szegé­nyek lettünk. * Segíts meg minket, szabadító Istenünk, * és a te neved dicsőségéért, Uram, szabadíts meg minket, *’ és bocsásd meg bűneinket a te nevedért.

Háromszorszent három metániával. Fennhang után tropár 2. hangon

ÜDVÖSSÉGET SZEREZTÉL A FÖLDÖN, Krisztus Istenünk; * kiterjesztéd legtisztább kezedet a kereszten, * hogy összegyűjtsd a pogány nemzeteket, *’ akik ezt kiáltják néked: Uram, dicsőség néked!

Dicsőség…

A TE SZENT KÉPED előtt meghajlunk, Jóságos, * kérvén bűneink bocsánatát, Krisztus Istenünk, * mert önként kegyeskedtél testileg a keresztre fölmenni, * hogy megszabadítsd, kiket alkottál, az ellenség rabságából. * Azért hálásan kiáltjuk neked: * Mindeneket örömmel betöltöttél, Üdvözítőnk, *’ eljövén a világot üdvözíteni.

Most és…

IRGALOMNAK KÚTFEJE, ISTENSZÜLŐ, * méltass minket kegyességedre, * tekints a te bűnös népedre, * nyilvánítsd, mint mindig, hatalmadat; * mert tebenned bízván kiáltjuk néked: Üdvözlégy! *’ – mint egykor kiáltott Gábor, az angyalok fővezére.

Szerdán és pénteken pedig:

DICSŐÍTETT VAGY TE, ISTENSZÜLŐ Szűz, énekelünk téged, * mert Fiad keresztje által legyőzetett a pokol, és a halál megtöretett, * s mi a halál fiai föltámadtunk * s az életre méltóvá tétettünk; * régi boldogságunkat, a Paradicsomot visszanyertük. * Azért őt hálásan dicsőítjük, *’ mint uralkodó Istenünket és egyetlen kegyelmest.

Uram, irgalmazz! 40-szer. Ki minden időben és minden órában. Uram, irgalmazz! 3-szor. Dicsőség…. most és… Ki a keruboknál tiszteltebb… Az Úr nevében adj áldást, atya!

Pap: Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket, derítse föl reánk az ő arcát és könyörüljön rajtunk!

Három metániát (teljes leborulást) végezve elmondjuk Szent Efrém imáját. Aztán elvégezzük a 12 hódolást is, egyformán mind. Miután elvégeztük az utolsót is, egymással szemben felállunk, az elöljáró elkezdi a befejező Háromszorszentet, amelyre három hódolást végzünk, s megcsókoljuk a szent ikonokat.

Miatyánk… után Uram, irgalmazz! 12-szer.

A záróima után: Dicsőség neked Istenünk, a mi reménységünk, dicsőség neked! S következik az elbocsátás. Ezzel a renddel kell végeznünk a III. és VI. imaórát az egész szent nagyböjt alatt.

MEGJEGYZÉS: Az elbocsátó után a szerzetesek cellájukba vonulnak, s egymással nem érintkeznek, mert azt tilalmazzák atyáink, s ezt az egész közösségnek be kell tartania.

 

 

TARTALOM

 

VAJHAGYÓ HÉT……………………………………………………………………………………… 1

NAGYBÖJT I. HETE…………………………………………………………………………………. 5

NAGYBÖJT II. HETE……………………………………………………………………………… 15

NAGYBÖJT III. HETE……………………………………………………………………………. 25

NAGYBÖJT IV. HETE…………………………………………………………………………….. 35

NAGYBÖJT V. HETE……………………………………………………………………………… 45

NAGYBÖJT VI. HETE…………………………………………………………………………….. 55

NAGYHÉT………………………………………………………………………………………………. 65

TRITHEKTI IMAÓRÁK VÉGZÉSI RENDJE………………………………………….. 71

ddd